Kerékpártúra a Rákos-patak mentén Rákoscsabától a Dunáig

Az első áprilisi hétvége a Rákos-pataké volt.

Előbb 1-jén a Rákos-patak vizes séta során ismerkedhettünk meg a Rákos-patak élővilágával, majd 2-án vasárnap a XVII. kerületből, sőt még Budáról és a belvárosból is sokan elkerekeztek hozzánk, hogy együtt felfedezzük a Rákos-patakot, amely Budapest legújabb ökoturisztikai folyosójává válhat, ha a fejlesztők nem maradnak a szlogenek szintjén. A túra jelentőségét mutatja, hogy az egyik legolvasottabb internetes portál a címlapon írt az eseményről.

 

 

A Magyar Kerékpárosklub (MK) és Kelet-Pesti Területi Szervezete, a Budapest Zöldutak Egyesület és a ZÖLD XVII Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Városfejlesztési Egyesület közös bringázásra hívott minden sportolni, kerékpározni vágyót, akik szeretnék megismerni a Rákos-patakot és közvetlen környékét.

A közel 200 fős csapat Rákoscsaba vasúti megállóhelytől indult a dunai torkolat felé több megállóval.

 


Az első ilyen pont, a Nyilas-tábla szélen volt, a HiJackers Bike Park közvetlen szomszédságában. A bringás felvonulásokról már jól ismerhető bringaemelést követően Kozák Balázs (ZÖLD XVII, MK) osztotta meg tapasztalatait a jelenlevőknek a Magyar Kerékpárosklub egyeztetési folyamatban való részvételéről a X. és a XVII. kerületi szakaszon is létesülő Rákos-patak menti kerékpárútról. A jelenlevők között visszatetszést váltott ki a helyi önkormányzatnak azon előzetes terve, hogy a patak mindkét oldalán aszfaltcsíkot kívánnak létesíteni, és ennek többen hangot is adtak a későbbi túra során levő beszélgetések alkalmával.

 

 

A kerékpáros túra a forgalmas átkelőhelyek (Ferihegyi út, Cinkotai út) biztosítása mellett haladt tovább a Cinkotai úttól kezdve természetközeli területen a patak mentén. A túra első erőfeszítése a Rákos-Hatvan-Miskolci vasútvonal alatti betonátereszen a kerékpárok áttolása és “lépcsőztetése” volt a Rákos-patak egyik természetvédelmi szempontból kritikus pontjánál, egy zúgónál. Ezen mesterséges, ember alkotta akadályig a patak a vízi élővilág számára teljesen átjárható egészen a Dunától, de a zúgó miatt tovább már nem. Ennek is köszönhető, hogy néhány éve különleges lakója is volt a területnek.

 

 


A Rákos-patak mentén épülő kerékpárút egyeztetéseire a Magyar Kerékpárosklubot (!) a BKK hívta meg alapvetően a kerékpáros beruházás miatt, de a kerékpáros ügyeken túl szélesebb körű érdekképviseletet volt kénytelen felvállalni, mivel a jelenlegi politikai kultúrában és önkormányzati struktúrában fel sem merült civil szervezetek bevonása a hosszú távon a lehető legtöbb társadalmi igényt magába foglaló, adott esetben kompromisszumos, de nagy társadalmi támogatottsággal és megelégedettséggel rendelkező közös, minőségi eredmény megtalálása érdekében. Az talán mindenki számára világos, hogy a társadalmi igényeket nem egy kerékpáros szervezetnek kell képviselni, mégis sikerült több eredményt elérniük, különösen a Rákos-patak mentén kialakuló felhasználói konfliktusok azonosítása tekintetében és a megoldási javaslatokat adva, valamint a Rákos-patak súlyos emberi beavatkozást, szabályozását követően megmarad utolsó, természetes élővilágának védelmére is. Remélhetőleg sikerült megvilágítani a tervezőknek, hogy építkezni és problémát megoldani nem csak aszfalttal és betonnal lehet, ahogy az a 20. században történt például a Rákos-patak szabályozásánál, hanem körültekintő módon, a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítésével, az érintettek megfelelő szintű bevonásával, tudásuk és helyismeretének kiaknázásával is lehetséges. Ez bizony időigényesebb, mint a 20.századi megoldás és párbeszéd szükséges hozzá az érintettekkel, ugyanakkor a folyamat végén nem marad el a jelentős társadalmi (és politikai) haszon sem! A fent említett vasút alatti átkelő és zúgó környékének kialakítása módosításra szorul. A Magyar Kerékpárosklub segítségével a helyi önkormányzati főépítész számára is új természetvédelmi szempontokat sikerült elővezetni, többek között a zúgó lehetséges felszámolását a vasúti átereszt keresztmetszetének szükséges módosításakor. Ennek köszönhetően részben kiküszöbölhető az a csorba, amelyet elődeink hagytak ránk az egyoldalú patakszabályozás révén.

A Magyar Kerékpárosklub álláspontját a Rákos-patak kerékpárútról a linkre kattintva érheted el.


 

 

A séta következő megállója a Felsőrákosi-rétek határán, a Túzok utca hídnál volt, amelynek lábánál a patak már kikezdte a betonmedret és a természet szép lassan elkezdte visszahódítani a patak partját. Kozák Balázs a fővárosi védettség alatt álló természetvédelmi területről, a Rákos-patak múltbeli és lehetséges jövőbeli revitalizációjáról beszélt az élővilág rövid bemutatása mellett.
Komótos, a természet nyugalmát élvező tekerést követően a X. kerületben még egyszer megálltunk, a Pilis utcai játszótérnél, ahol Erdős Zoltán (Budapest Zöldutak Egyesület, MK) mesélt az Rákos-patak kerékpárút tervezési egyeztetések folyamatáról, illetve a környékben egykoron jelentős a malomvilágról.
Továbbindulva nagy akadállyal találtuk szembe magunkat. Ez bizony a Kerepesi út és a HÉV vágányok voltak, amelyen csak nagy nehezen és több hullámban tudtunk átkelni. A körvasútsor alatt áthaladva visszatértünk a Rákos-patak mellé egyúttal a részben kiépített (de a jelenlegi igényeknek sem mindig megfelelő) kerékpárút mentén haladtunk. A zuglói szakaszon rengeteg út és utca, és egyben lámpa lassítja a Rákos-patakkal párhuzamosan haladó kerékpárosokat, gyalogosokat. Erdős Zoltán a jelenlegi zuglói gyalog- és kerékpárhídnál (Bartl János utca – Termál utca) mesélt a híd elődje történelmi szerepéről, a zuglói malmok jelentőségéről, valamint a terület jelenlegi helyzetéről.

 


A következő szakaszon az M3-as autópálya bevezetője fölötti részeken számos helyszínen biztosítottuk a kereszteződéseket, hogy néhány kisebb-nagyobb csapatban biztonságosan haladhatott a közel 200 kerékpáros. A jelenlegi Rákos-patak beruházás során a zuglói szakaszon a biztonságos kereszteződések szavatolása kulcsfontosságú lesz, ezt mindenki érzékelhette a túra során.

A Rákos-patak kerékpárút két kritikus pontja következett.  Az M3-as felüljáró, amelyen jelenleg csak a kerékpárt tolva lehet átkelni. Ez az átkelési mód nem elégíti ki a megfelelő kerékpáros közlekedést Budapest egyik új, jövőbeli kerékpáros ütőere mentén. Éppen ezért a leszállásmentes átkelés biztosítása alapvető fontosságú lesz az új beruházásban az M3-as felett, illetve egy még kritikusabb átkelési ponton a Rákosrendező felett. Ez utóbbi jelenleg csak egy balesetveszélyesnek látszó felüljárón keresztül megoldható a kerékpárt sínben feltolva, illetve a túloldalon ugyanúgy sínben leeresztve. Gondoljunk bele, autóval közlekedve mikor szükséges kiszállni az autóból és tolni azt, vagy tovább megyek, és mikor szükséges a kereszteződésekben kiszállni az autóból, megnyomni egy gombot, hogy zöldre válthasson a közlekedési lámpa?! Bizony, sok esetben nekünk, kerékpárosoknak még ezzel kell küzdenünk és nem csak itt, a Rákos-patak mentén.

 

 

Átértünk Angyalföldre és kéznyújtásnyira van tőlünk a Duna, jóllehet, mégsem olyan egyszerű eljutni oda. Ahogy a zuglói szakaszon, úgy itt is számos nagyon forgalmas és egyben széles út keresztezi a Rákos-patakot menti kerékpárutat, egy esetben még a villamos is, sőt a metró is. Utóbbi bár nem zavarta a tovahaladásunkat, érdekes módon a Váci út alatt keresztezi a Rákos-patakot, de még a Rákos-patak felett. Érdemes megnézni személyesen is, hogyan folyik át egy patak a metró alatt. A Váci úton való átkelés újabb kihívás elé állította a társaságot, amelyet csak több mint fél tucat zöldön keresztül sikerült megoldani.
A túra ezt követően hamar elgurult a Rákos-patak dunai torkolatáig, amely az új vizes VB-re épített Dagály uszoda és a Marina-part közötti hajléktalanokkal, szemétlerakatokkal, füves-gazos parcellákkal tarkított területen, ahol a finoman fogalmazva “túlárazott” kerékpáros híd épül a Dagály uszoda mellett és ahol a nem túl idilli körülmények ellenére is elég sokan élvezték a vízpart adta nyugalmat.

 

 

A Dagálytól a Duna parton tekertük le az utolsó métereket a félig kész gyalogos és kerékpáros sétányon, amelynek kerékpárút részébe sikerült villanyoszlopokat helyezni veszélyeztetve a mindenkori kerékpárral közlekedőket. A túra a Magyar Kerékpárosklub központjánál ért véget, a Kárpát utcában, ahol a Kerékpárosklub frissítővel és pogácsával vendégelt meg bennünket.

 

 

Köszönjük a kiváló túrát és az élményeket! Jövőre maradunk a pataknál és irány Gödöllő! 🙂

 

További szuper beszámoló készült a welovebudapest.com jóvoltából, amelyet a linkre kattintva érhettek el.

 

Érdekelnek további képek a túráról?

Ajánljuk figyelmedbe a ZÖLD XVII és a Magyar Kerékpárosklub fotóalbumát!

 

Jönnél még bringázni?

A Magyar Kerékpárosklub Kelet-Pesti Területi Szervezete ott lesz az I BIKE BUDAPEST bringás felvonuláson és közös bebringázással indulnak április 22-én ebéd után a bringás felvonulás helyszínére. Részletek a linken! A ZÖLD XVII ott lesz és támogatjuk, hogy a mindenkori városvezetés vegye figyelembe és képviselője a kerékpárral közlekedők érdekeit is!

Jönnél még itt helyben is bringázni?

Május 1-jén gyertek a ZÖLD XVII-tel és a Magyar Kerékpárosklub Keleti-Pesti Területi szervezetével egy kisebb Rákos-patak kerékpártúrára a XVII. kerületi majális programjaként és fedezzük fel közösen a XVII. kerületi szakasz rejtett helyeit. Emellett ismerkedjetek meg a kerékpárút várható nyomvonalával és érdekességeivel és osszátok meg velünk a véleményeteket útközben vagy az egyik megállóhelyen a patak közelében levő egyik legjobb fagyizónál, hogy milyen legyen a Rákos-patak környezete.