Éljen a Rákos-patak 6. szakasz

A hatodik szakasz („SZ6”): Rákoscsaba utca – Czeglédi Mihály utca

 

A 6. sz. szakasz átnézeti helyszínrajza topográfiai térképen. Ezen a térképen jól látszik a hajdani Béke strand épületkomplexuma, mely ma romos állapotban megvan, de a műholdfelvételen alig látszik az építményekből valami a hatalmas koronájú fák miatt. A szakasz érdekessége, hogy a hajdani mélyvonulat közelében van a jelenlegi meder nyomvonala.

 

Ez egy rövid, mindössze 300 m hosszú szakasz, mely két olyan szakasz közé ékelődik, melyeken a patak völgytalpra visszavezetése relatíve egyszerűen és nagy hosszokon megoldható. Itt azonban ez vagy nem lehetséges, vagy az alábbi módon oldható meg:
A volt strandfürdő területén, ha csak rövid szakaszon is, de jelenleg is átvezet a 7. szakaszról érkező, jelenleg is vizet szállító, közel a völgytalp szintjében futó árok, mely felhasználásával a strandfürdő helyén akár egy patakparti park és turistaközpont is létrehozható, a feleslegessé vált épületek elbontásával, meglévő-felújítandó vagy új fogadóépülettel, a meglévő idős fák meghagyásával. (A turistaközpont funkciója lehet, pl. kávézó, étterem, szálláshely, kerékpárkölcsönző- és szervíz, környezeti nevelési szolgáltatóhely, tanösvény-állomás. Különleges lehetőség lenne az élő patakot és élővilágát megfigyelni. Arra kell ügyelni, hogy legalább az egyik oldalon legyen egy fás-cserjés természetközeli kíméleti sáv, hogy a zavaróhatást csökkentsük.) Ezzel a megoldással nullára lehet csökkenteni az 5. sz. szakaszon felső részén a patak völgytalpra visszahelyezéséhez szükséges mederemelés hosszát (lásd az SZ5 leírását az előző alfejezetben) vagyis nincsen „elvesző” patakszakasz.

 

 

A javasolt megoldások vázlata az SZ5-re javasolt völgytalpi kapcsolattal. A két szakasz közötti átvezetés a mélyvonulatban történne, az SZ6-SZ7-átvezetés pedig a jelenleg is meglévő áteresz és meder felhasználásával.

 

A parkon átfolyó mederben a középvízi vagy annál valamivel nagyobb hozamot vezetnék le, azért, hogy némi időszakos átöblítődésre legyen mód, de az állatvilág vándorlását is nagyban segíti, ha van egy kisebb „árvíz” a vízfolyáson.
Ha ez a megoldás megvalósulhat, akkor a meglévő nyomvonalon lévő medret legalább a meglévő burkolat tetejéig fel lehetne tölteni, takarni és ezzel a némi fenékemeléssel együtt is árapasztóként funkcionálhatna.
Ellenkező, kevésbé szerencsés esetben a jelenlegi fenékszinttel, a burkolat elbontásával, földmeder kialakításával, fásítással kell ökológikusabb medret létrehozni.
Az árapasztó jellemzően száraz, bár az oldalirányból érkező vizek és az áradás után visszamaradó víz miatt számolni lehet nedvességkedvelő fajok, pl. nádas, füzes kialakulására. Ez, szükségből, tekinthető célállapotnak is. Javasolt legalább az egyik oldali, balparti rézsűn fás vegetáció kialakítása.
Tekintettel arra, hogy a 7 sz. szakaszon – és minden további olyan alvízi szakaszon is, ahol van tér vizet megtartani – az új völgytalpon számolni lehet természetes tározókapacitással, ezért az alvízi szakaszokon kisebb mélységű árapasztó meder lesz szükséges és talán könnyebb lesz a meder növényzetének telepítése/kímélete is.
A szakaszon már nem folytatódik az alvízi szakaszok mentén már meglévő kerékpárút. Az alábbi ábrán a jobbparti park/központ miatt javasolt a jobbparti vezetést, de időközben kiderült, hogy a kerékpárút végig a balparton halad. Ez esetben a jobbparton elegendő lehet egy ösvény. A rézsű és a fenntartósáv fásításával javítható az ökológiai állapot és a létrejött erdőfolt kapcsolódhatna a park növényzetéhez.
A szakaszon nincs mederlépcső, van azonban két jobbparti és egy balparti nagyobb csapadékvíz-betorkollás („BT 7, 8, 9”). A jobbpartiak az SZ7 mélyvonulatáról átvezető meder vizének, ill. a hajdani medencék vizének kivezetései, így a jövőben nem igen lesz rájuk szükség.