Felfedező nap a Rákos-pataknál

Majd az egész ország focilázban égett, mégis egy lelkes és kíváncsi csapattal a patak partján töltöttük az ebéd utáni órákat a Rákos-patak élővilágának és környezetének megismerésével.

Kereszturi-Sallee Barbara, a Magyar Biodiverzitáskutató Társaság kommunikációs vezetőjével indult a délután, akinek segítségével megismerhettük és kipróbálhattuk az élőhelytérképezés összetett módszertanát, valamint a természetközeli területek természetességmérésére szolgáló egyszerű módszert is.

A módszertan ismertetése közben
Árnyas helyszínünk volt a Rákos-patak és a Nyilas-tábla partján

 

Ezt követően egyre többen lettünk, hiszen jött a sokak által várt vízminőség-vizsgálatok. Mind a biológiai, mind a fizikai-kémiai vizsgálatokra sort kerítettünk. A legnagyobb népszerűsége a Duna-Ipoly Nemzeti Park Dunavirág vízibuszának volt, hiszen ez adta a lehetőséget, hogy sokkal közelebbről megismerkedhessünk a patak élővilágával. Így váltunk mindannyian egy vízbiológusokká, olykor a vízben gázolva, olykor a partról véve a mintákat. Ezt követően megvizsgáltuk és azonosítottuk a mintákat. Előbb szétválogattuk a fellelt vízi szabadszemmel is látható vízi gerincteleneket, majd a vízi busz határozója segítségével azonosítottuk őket.

Az ifjú vízbiológusok mintavétel közben
A talált minták, élőlények azonosítása a Dunavirág vízibusznál

A felmérés eredménye a http://zoldxvii.hu/rakos-patak-civil-tudomany-projekt-eredmenyek oldalon olvasható.

 

Kíváncsian vártuk, milyen halak is élnek a patak ezen szakaszán

Az esemény végén megnéztük, hogy a Ferihegyi úti híd környékén milyen halak élnek. Ha kíváncsi vagy rájuk, nézd meg itt az összesítő táblázatot:

Rákos-patak halfauna

 

Ezzel párhuzamosan folytattuk a vízminőség-mérést is végeztünk, a legtöbb mérést a vizuális kolorimetria segítségével. Az eredményeket a http://zoldxvii.hu/rakos-patak-civil-tudomany-projekt-eredmenyek oldalon nézhetők meg. Sajnos, a vízminőség egy-egy paramétere (pl. nitrogéntartalom vagy vezetőképesség) hosszabb idő óta nem kielégítő. Ennek oka valószínűleg a szennyvíztisztítókból (Gödöllő, Isaszeg, Pécel) kifolyó szennyvíz.

 

 

Köszönet minden szervezőnek, önkéntes segítőnek és aktív résztvevőnek.

 

A Rákos-patak civil tudomány projektet a MICS projekt keretében az Európai Unió Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogramja támogatja. A támogatási szerződés száma: 824711.