Az együtt-tervezési folyamat során az egyik kiválasztott megfigyelendő Rákos-patak mentén élőlények, a kétéltűek.
Ezek állatok megfigyeléséhez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület MME-KHVSZ Herptérkép nevű weboldala (www.herpterkep.mme.hu) jó iránymutatást ad, és ezt használjuk a MICS projekt keretében is.
A Rákospatak XVII. kerületi szakasza mentén alig történt megfigyelés, amelyet az adatbázisba megjelenik, így az jó alkalmat ad az adatok összegzésére és megjelenítésére nálunk is, a XVII. kerületben.
A felméréseket tavasztól őszig bármikor érdemes elvégezni, lehetőleg akkor, amikor a rézsű le van kaszálva, így mégiscsak egyszerűbb megtalálni a kétéltűeket.
Milyen fajokra lehet számítani?
(Fotó: Vörös Judit, www.herpterkep.mme.hu)
“Az ERDEI BÉKA közepes termetű, karcsú, feltűnően hosszú lábú béka. A nőstények jellemzően 6-8, a hímek 5-6 cm hosszúra nőnek meg. Orra sokkal hegyesebb, mint a gyepi békáé. Hosszú hátsó lábait előrehajtva a sarokízület jócskán az orr elé kerül. Hátának színe világosbarna vagy drapp, rajta előfordulhatnak kisebb sötét foltok vagy márványozás. Dobhártyája a gyepi békáénál kisebb, és közelebb helyezkedik el a szemhez. Hátsó lábain többnyire jól kivehető a kb. 10 sötét keresztsáv. Hasoldala fehéres, néha kissé rózsaszínes vagy sárgás beütéssel, a gyepi békával szemben egyszínű. A hát és a has színe között fokozatos az átmenet, az oldalakra szintén a szürkésbarnás, esetleg halványsárgás árnyalatok jellemzők.” Forrás: MME KHVSZ
(Fotó: Halpern Bálint, www.herpterkep.mme.hu)
A KECSKEBÉKA méretében és színezetében is átmenetet mutat a két szülői faj, a nagy és a kis tavibéka között. Testhossza általában 8-12 cm, combja közepesen hosszú, sarokgumója is átmeneti méretű. Hátának színezete igen változatos: alapszíne zöld sötétbarna vagy fekete foltokkal, lécekkel tarkított. Az egészen fiatal egyedek néha barna színűek, ezért sokan erdei vagy mocsári békának nézik őket, de a sötét „bajszuk” hiányzik. Hasa rendszerint szürkén foltos, de csak nagyon ritkán teljesen fehér (kis tavibéka) vagy sötét, fekete mintás (nagy tavibéka). A comb hátsó oldalán megvan a tigrisminta, a világos csíkok inkább sárgák. A hímek hanghólyagja középszürke színű.
(Fotó: Kovács Tibor, www.herpterkep.mme.hu)
A ZÖLD LEVELIBÉKA nagyjából 5 cm-re nő meg. Kerek dobhártyája jól látható. A bőre sima és fényes, csak a hasoldal szemölcsös. A hímek torokbőre redőzött és a színe sötétsárgás vagy barnás, ez az ún. hanghólyag, mely felfújt állapotban akár testnagyságú is lehet. A nőstény torka egészen világos, megegyezik a has színével és nem redőzött, hanghólyagja nincs. Végtagjai hosszúak, s az ujjak hegyén tapadókorongok vannak. A levelibéka színe változatos, leggyakrabban zöld, ami a környezettől vagy hangulattól függően szürkés vagy barnás árnyalatra változik. A hasoldal sárgásfehér, szemölcsökkel tarkítva. A hátoldalon a bőr sima. A szemtől a combjáig az oldalán sötét sáv húzódik. A hímek torokzacskója ráncos, sárgásbarna. A nőstényeknek nincs hanghólyagjuk, torkuk sima és világos.
(Fotó: Halpern Bálint, www.herpterkep.mme.hu)
A FÜRGE GYÍK teste zömök, feje rövid, széles és magas. Maximális hossza 20-23 cm. A két nem hátoldalának alapszíne lényegében megegyezik egymással: szürkésbarna vagy barnásszürke. Egyes területeken a hát közepén világosabb vagy sötétebb, egybefüggő, rozsdavörös sáv húzódik. A háton középen sötétbarna vagy barnás fekete, foltokra szakadozott hátcsík látható, melyen piszkosfehér foltok és csíkok vannak. Az oldalak és a végtagok alapszíne más a hímnél és a nősténynél. Míg utóbbi oldalának a színe megegyezik a hát színével, addig a hímnél ez sárgás vagy fűzöld. Párzási időben a hímek hátán a gerincvonal mentén zöld sáv látható. A has sárgászöld, feketén pettyezett. A fiatalok alapszíne sárgásbarna és a hát közepén sötétebb hátcsík húzódik, melyben sötétbarna foltok sorakoznak, bennük fehéres foltokkal. Hasoldaluk halványsárga, esetenként halvány kék.
(Fotó: Halpern Bálint, www.herpterkep.mme.hu)
A VÍZISIKLÓ hossza elérheti a 120 centimétert, de általában ennél rövidebb. Legjellegzetesebb ismertetője a feltűnő nyakszirtfolt a feje két oldalán, amely a piszkosfehértől a citromsárgán át a narancsvörösig változhat. A világos nyakszirtfolt és a szem között egy további sötét folt húzódhat, amely általában nem foglalja magába a szemkörüli pikkelyeket. Színezetének valódi változatossága a hátmintázatában jelentkezik. Alapszíne a szürkétől a zöldes-barnán át a feketéig sokféle árnyalatú lehet, amelyet a legváltozatosabb formájú, nagyságú és árnyalatú pettyek tarkíthatnak. A csíkos vízisikló hátának két oldalán és a testoldalain egy-egy, összesen négy, sárgás- vagy aranybarna csík húzódik végig. Néhány élőhelyen (pl. Belső-Somogyban) előfordulnak fekete, úgynevezett melanisztikus példányok. A vízisikló hasa jellegzetes fekete-(piszkos vagy sárgás-)fehér, sakktáblához vagy zongorabillentyűzethez hasonló mintázatú. Hátpikkelyein határozott orom található.
Hogyan regisztrálhatsz?
A https://herpterkep.mme.hu/regisztracio weboldalon egy egyszerű regisztrációt követően tudod majd megkezdeni az adatok bevitelét.
A regisztrációt követően, a bejelentkezés után az “észlelés rögzítése” menüpontra kattintva lehet megkezdeni a megfigyelések rögzítését.
Előbb válaszd ki, melyik fajt láttad a hazai faunából.
Utána add meg a helyszín címét vagy koordinátáit.
Legvégül pedig add meg észlelés dátumát, körülményeit, hogy pontosan, mit, mennyit és hol láttál/hallottál.
Ezen kívül további fajokat is lehet találkozni.
További fajismeretetőket a hazai kétéltű és a hüllő fajokról a linkekre kattinva érhetsz el.