Több mint 350-en vettek részt a Rákos-patak halászaton

Halászat a Rákos-pataknál több mint 350 résztvevővel!

 

 

Csodaszép őszi nappal indult az október a Rákos-patak partján. Az érdeklődők a vasárnapi ebéd után közelebbről is megismerkedhettek a betonelemekkel szabályozott Rákos-patak élővilágával. Szendőfi Balázs, a Magyar Haltani Társaság halkutatója, a Budapest halai c. dokumentumfilm készítőjének vezetésével egy tudományos, „nagy halászat”, halfauna keretében a rákoskeresztúri zúgó alatt rekordmennyiségi halat sikerült hálóval kifogni, majd azokat regisztrálni és az őshonos és védett halakat visszaengedni.

 

 

A halászatot a résztvevők a partról figyelték és onnan segítettek a halkutatónak.

 

 

Az első kifogott halakat szemügyre véve. A kifogott halakat akváriumba tettük, amíg Balázs meg nem határozta a fajukat és amíg meg nem számolta őket.

 

A halakon túl további élőlényeket is sikerült közelebbről megfigyelni. Találkoztunk több erdei békával, vízisiklóval, valamint piócát is sikerült fogni a patakban. Talán sokan tudják, hogy a múltban a Felsőrákosi-réteken még ma is fellelhető kubikus gödrökben tenyésztették a piócákat orvosi célra. Érdemes ezt a tanösvényt is bejárva felfedezni.

 

 

Sajnos ez a valóság része. Itt határoztuk el többen, hogy tavasszal szervezünk egy nagy Rákos-patak takarítást!

Még több kép a halászatról a ZÖLD XVII Egyesület facebook oldalán taláható.

 

A kutatás 1 órája végül várt és nem várt eredményeket hozott. A vizsgált 50 méteres szakaszon közel 350 halat. Ezen egyedek 2/3 része a fenékjáró küllő volt,amely úgy tűnik, még mindig a patak leggyakoribb lakója a halak közül. Meglepő volt, hogy ezen a szakaszon fogott küllők közül alig volt felnőtt, nagy egyed. A többségük elég kis méretű volt.

 

 

A második leggyakoribb kimutatott faj a hazánkban idegenhonos faj, a kerekfejű géb. A tarka géb pedig nem bizonyítottan Ezen túl kevés vágócsíkot és bodorkát is ki lehetett mutatni a patakból, illetve egy-egy példányt a domolykóból, küszből, ezüst kárászból, valamint a szivárványos ökléből.

 

Melyek a Rákos-patak leggyakoribb halai?

 

 

Fenékjáró küllő (Gobio gobio)

A fenékjáró küllő a Rákos-patakban leggyakrabban előforduló hal. A folyókból az egyre terjedő, idegen gébek szorítják felfelé a mellékvizekbe, és egy másik küllőfaj, a halványfoltú küllő is elfoglalja folyóbeli élőhelyeit. A Dunából felúszó csapatok új otthonra leltek a patakban, komoly természetvédelmi értéket adva az élőhelynek, mivel védett faj tömeges jelenlétéről van szó. Kissé meglassult sodrású, kiszélesedő, homokos aljzatú, sötét helyeken, például szélesebb hidak alatt népesebb rajai telepedhetnek meg.

 

Vágócsík (Cobitis elongatoides)

A réticsíknál sokkal gyakoribb csíkfaj, jelenléte állandó a Rákos-patakban. A homokos aljzat és a sok üledék, hulladék, szerves szennyeződés igen megfelelő számára, jól hasznosítja őket, kiásva belőlük táplálékát. Ha el akar rejtőzni, beássa magát a homokba, vagy akár a patakba beledobott szemét, hulladék, növényi törmelék között is elbújik. Nevét a szeme alatt található hegyes, kimereszthető csonttüskéről kapta, melyet hatékonyan használ védekező eszközként nagyobb halak, más ragadozók, de még az őt óvatlanul kézbe vevő ember ellen is.

 

Kerekfejű géb (Neogobius melanostomus)

Lassan két évtizede zajlik az idegenhonos gébek inváziója a Dunán a torkolat felől. Közülük a kerekfejű géb a legtermetesebb és legagresszívabb terjeszkedő. A Rákos-patakot mindössze néhány éve kezdte megszállni, de ennyi idő is elég volt neki, hogy a fenékjáró küllő után a patak második leggyakoribb, állandó halává váljon. A rákoskeresztúri szakaszon különösen sok él belőle, és szaporodik is, amit a rendszeresen előkerülő nászruhás példányok és a tömegesen előforduló apró ivadék is bizonyít. Jelenléte károsan hat az őshonos fajokra, mivel komoly mennyiségű ivadékukat pusztítja el.

 

Tarka géb (Proterorhinus semilunaris)

Irodalmi adatok alapján valószínűsíthető, de nem bizonyított, hogy hazánkban korábban is előfordult, őshonosnak tekinthető fajról van szó. A Rákos-patak harmadik leggyakoribb halfaja. Helyét nyáron a dús hínárnövényzetben, növényzetszegény időszakban pedig a betonozás réseiben és a patakba dobált hulladékok közt találja meg.

 

 

További képeket a halászatról nézegess a facebook oldalunkon:

#190 - Error validating application. Invalid application ID. Here are some possible solutions to fix the error.