A negyedik szakasz („SZ4”): Ferihegyi út – Szabadság sugárút
A szóban forgó szakasz átnézeti térképe, a meglévő kerékpárúttal, mederlépcsővel és a térkép készítése idején jellemző területhasználatokkal. Utóbbi jelentősége az, hogy a pataktól északra a műholdfelvételen gyakorlatilag semmi nem látszik az ott élő erdő alatt a kertekből, épületekből, vizes élőhely-maradványokból.
Ez a szakasz a Nyilas-tábla szakasza, amely sajátossága, hogy a jobbparton szinte végig erdők terülnek el (északi határt képező Vasút sor mentén néhol – egykor – épületegyüttesekkel), a balparton pedig egy kiterjedt gyep. A balparton végighalad a kiépített gyalog-és kerékpárút. A felső szakaszhatár előtt kb. 190 méterrel található egy mederlépcső. A teljes szakasz hossza kb. 1070 m, így ezen a szakaszon is adja magát a lehetőség, hogy az utolsó házak vonalánál lévő mederlépcsőtől indítva emeljük a fenékszintet és kivezessük a mélyvonulatra a patakot.
Az SZ4-szakasz átnézeti térképe műholdképpel. Az „SZ4 1, -2, -3”-jelű és a külön feliratozott piros vonal a mélyvonulatokat jelölik. A zöld szaggatott vonalak lehetséges terepszintben futó új patak-nyomvonalak. Ezek egyike lehet akár a malomárok is, élőhely-védelmi szempontból azonban szerencsésebb a legészakabbi nyomvonal. A középső nyomvonal a közösségi funkciókba integrált új medervezetés lehetősége. Minden esetben árapasztási célra meghagyható a jelenlegi nyomvonal, de kisebb medermélységgel, burkolat nélkül és nádassal, fás sávval. Vagy: A patak meghagyható a jelenlegi nyomvonalon, de észak felé a szabályozott kiöntés lehetőségét biztosítása javaslt. A lehetséges, szintén alapvetően nagyvízi hozamokra alapozott látványtó inkább délre kapjon helyett. Az ábra keleti szélén, a Ferihegyi úttal párhuzamosan éppen kivehető egy nagy csapadékvíz-árok, mely déli irányból nagy beépített terület csapadékvizét hozza a patak felé. Befogadja, továbbá a malomárok végét is, mely szintén jól felismerhető a felvételen. Vízminőség-javítás mellett ennek vizét is meg lehetne tartani. Az északi vízmegtartás közvetve javítaná az SZ4 4 és SZ4 2 mélyvonulatok menti nádasok, erdőfoltok vízellátását.
A szintvonalak alapján itt is több mélyvonulat van a terepszintben, ezért a jobb parti erdőben és a Nyilas-tábla gyepén épp úgy elképzelhető a patak ki- vagy végigvezetése. A meglévő élőhelyek alapján a jobbparti erdős oldal kínálja magát a vízigényes élőhelyek megőrzésére, kialakítására, a nagyvízi vízmegtartásra, míg a balparti széles rét megmaradhatna, de valamilyen „öko”-jellegű közösségi használatban. A terület kiterjedtsége miatt a balparton is feltámaszthatók lehetnének vizes élőhelyek, itt is elvezethető lenne a patak, a közösségi célt szolgáló park, játszótér és egyéb funkciók és attrakciók mellett, mint pl. a hajdani malomárok „feltámasztása”:
A Szabadság sugárúttól a Várvíz utca mentén, tehát a Nyilas-tábla déli szélén egy hajdani malomárok maradványa is húzódik. Az árok vízellátását a hídtól vélhetően nem lehet megoldani (ahhoz feljebb kellene megoldani a patak vizének kivezetését), de tájtörténeti emlékek feltámasztása szempontjából, turisztikai attrakciókkal lehetne értelme a kérdéssel foglalkozni. Több település területén, ahol van malomárok, hajdani malomrom, pl. Pomáz, Szentendre, Zsámbék területén, a helyi társadalom egyrészét kiemelten érdekli a hajdani malom, malomárok, malomtó visszaállítása, turisztikai hasznosítása.
Nem javasolt a malomárok vízzel való ellátása a patak kisvízi hozamának megosztása árán, mert így a főmederben folyó vízhozam csökken. Ez ökológiailag a kisvizes időszakban – mely a leghosszabb az év során – egyértelmű probléma. Kisebb mértékű probléma lenne, ha a nagyvizekre és a talajvízre, valamint a patak emelt fenékszintjére (és ezzel a magasabb talajvízszintre) építve, egy árvízből és talajvízből táplálkozó kisebb tavat hoznak létre (amennyiben nem akarják a patak kisvizi hozamából az időszakos vízhiányt pótolni).
Az alábbi ábrán az elképzelés váza látható, azzal, hogy mind a közösségi igények oldaláról, mind pedig élőhelyrehabilitációs szempontból a terület jövője biztos hosszabb további gondolkodást igényel.
Szerencsés lenne a patak terepszintbeni továbbvezetésést az SZ3 felé, a Ferihegyi úti hídtól délre (balpart) vagy északra (jobbpart). Egyrészt a fenékszintet nem kellene visszaejteni a meglévő híd fenékszintjére, és onnan tovább-indítani, újabb jelentős hosszon jelentős magasságvesztéssel az SZ3- és az SZ4-szakaszon.
