(M)ilyen lehet a Nyilas-tábla tó?! – Beszámoló a ZÖLD XVII által szervezett tervbemutató előadásról és beszélgetésről

    Rákosmente történetében egyedülálló léptékű zöldfelület fejlesztésre készül az önkormányzat. Amint ezt az információt megtudta egyesületünk, igyekeztünk minél több információhoz jutni, hogy segíthessük a folyamatot és ne hirtelen, rosszul elköltött, környezetileg inkább káros vagy éppen zöldrefestés történjen, hanem a lakosság és a kerület méltánytalanul elfeledett, névadójának, a Rákos-pataknak és a minket, embereket is éltető természetnek is jó megoldás születhessen.
    Látván a nyilvánosan elérhető információk hiányát, a szegényes önkormányzati kommunikációt úgy döntöttünk, hogy a  ZÖLD XVII Egyesület elhívja a Nyilas-táblára tervezett csónakázó tó terveit nyíltan megvitatva a tervezőket, hogy így is jó példát mutassunk a közösségi bevonásra és a környezeti közügyek kulturált megvitatására, különösen, hogy a most kezdődő 5 éves önkormányzati ciklus egyik lehetséges kiemelt projektjének tekinti a Horváth Tamás polgármester úr.
    A kerületi 24 oldalas Hírhozó október 3-án megjelent számában a címlapon hozott bejelentés “Csónakázó tó és közösségi tér épül Rákosmentén” után féloldalban, két képpel és néhány karakterben a rögtönzött, egy nappal az esemény előtt facebookon meghirdetett tervbemutatóról írtak és a tervezett fejlesztésről mindössze 2 mondatban. Az újságban meghirdették, hogy a javaslat@rakosmente.hu email címen 2024. október 20-ig lehet küldeni javaslatokat.
    Sejtésünket beigazolva láttuk abban is, hogy sajnos, az elvileg minden háztartásba eljutó a 2024. október 17-én megjelent 24 oldalas Hírhozó sem szentelt egyetlen karaktert a Nyilas-táblára tervezett fejlesztés kifejtésnek, illetve a 10 nappal meghosszabbított “véleményezési” lejárati határidőnek annak ellenére, hogy a meghosszabbítás hivatkozási alapja a nagy érdeklődésre való tekintet volt. A kommunikációban a Facebook jelentőségét túldimenzionálva jelentek meg hírek a tóról az önkormányzat Facebook oldalán kézzel fogható konkrétumok nélkül, amelyek alatt kikapcsolták a hozzászólási lehetőséget a lakosságnak. Emellett az önkormányzat oldalán egy YouTube videó található egy lehetséges 20 évvel későbbi látványról, valamint egy felülnézeti látványterv és átnézeti térkép látható a tervről.
    Az önkormányzat a meghirdetést és a véleményezésre közzétett emailcímet követően ugyan létrehozott egy GoogleŰrlapot is, de abban csak a szűkre vett, irányított kérdéseket tesz fel, csak egy mezőben lehet a tervezettől eltérőket megfogalmazni.
    Bízunk benne, hogy a hivatal a személyiségi jogok betartásával nyilvánosságra hozza a véleményeket, amelyek alapján mérlegel, így segítheti a közbizalom megerősödését a mostani önkormányzati ciklus kiemelt beruházása iránt.
     
    A mindenki számára nyilvános egyesületi esemény közzétett meghívóiban jeleztük, hogy ez a rendezvény nem egy közmeghallgatás lesz, ezért nem készül hang és videófelvétel, hogy őszintén, megfelelések nélkül lehessen beszélgetni. Úgy gondoljuk, ezt a célt teljesítette az esemény. 
    Az eseményre állandó partnerünknél, ahol az egyesületi előadásokat és beszélgetéseket tartjuk, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Rákoskeresztúri Tagkönyvtárában került sor. A Vár-Kert Műszaki Tervezési Kft. tájépítész tervezői, Zentai Katalin és Meiszterné Kapisinszky Dóra bemutatták egy rövid előadásban a létesülő szabadidős fejlesztés terveit, majd készséggel válaszoltak a jelenlévők kérdéseire. A sok értékes hozzászólás és kérdés miatt program a tervezett 90 perc helyett 120 percen túl is elnyúlt és a többen az esemény végét követően hosszan beszélgettek tovább.
    Az eseményen a közel 40 érdeklődő mellett Horváth Tamás, Rákosmente polgármestere is részt vett és válaszolt a kérdésekre.
    Mit is tervez az önkormányzat az Nyilas-táblára?
    A tervezett szabadidős fejlesztés a Nyilas-táblán egy 4 hektáros, 2 tóból álló rendszert jelent, amelyből a nagyobbik egy mélyebb, csónakázó tó egy híddal megközelíthető szigettel, míg a kisebb a másikhoz képest egy természetesebb, emberek számára nem megközelíthető, sekélyebb, így vízi növényekkel jobban benőtt tó lenne, amelynek alapja 
    A szomszédos területeken számos szabadidős funkciót telepítenének
    terítenék szét a kitermelt, értékes termőföldet, amely évszázadokon át szolgálta Rákoskeresztúrt, mint kaszáló.
    Milyen fejlesztések várhatók a területen? (Ezekről a leghitelesebb információ, az felsorolásszerűen az önkormányzat által megadott Google űrlapban érhető el):
    • élőhely bemutatótér
    • gyaloghíd
    • csónakázó tó
    • vizes játszótér
    • kondipark
    • kutyafuttató
    • szökőkút
    • ivókút
    • szórt burkolatú sétányok
    • futókör
    • tanösvény
    • nádas
    • térvilágítás
    • burkolt parkoló
    • szabadtéri színpad
    • játszótér
    • rendezvényterem
    • kerékpáros pihenő
    Mit lehet ezekről tudni bővebben?
    • A területen számos kreatív, minőségi utcabútort, eltérő korosztályok számára alkalmas két játszóteret pl. vízi élővilág tematikájú tematikus egyensúlyozó ösvényt, kalandmászókát, térhálót, vidraházat, csúszdákat és még számos egyéb játékot javasolnak a tervezők. Továbbá egy második játszótér egy vizes játszótér lenne közel a kis tó partjához közel.
    • A kerületben is jól ismert, a közterület-fejlesztésből kihagyhatatlan fitnesz eszközök is létesülnének 9 állomást kínálva a kültéren, ingyenes edzés lehetőséget keresők számára.
    • A futáskedvelőknek egy külön kisebb és nagyobb futókör is létesülne
    • Vizes élőhely tanösvény (részben stégen vezetve) és élőhely bemutató létesülne a kisebb, sekélyebb, nádasos tó környékén.
    • A tótól távolabbi területen piknikezőhely is létesülne.
    • A területen kisebb, nagyobb “helyeket” is létrehoznának, így kilátópontokat, kerékpáros pihenőt, piknikezőhelyeket vagy éppen színpad lelátót amfiteátrum-szerűen.
    • A területen szórt burkolatú sétányok és futópályák lennének térvilágítással, ivókutakkal. 
    • A nagy tó partján létesülne egy csónak kölcsönző és lehetne csónakázni a nagyobb tavon.
    • Egy szökőkút kerülne a nagy tóba, hogy mesterséges módon oxigénnel lássa el a tavat, ezáltal az élőlényet. 
    • Az eddig bemutatott terveken nem, csak a látványterveken (!) szerepel rendezvényház, amely a Polgármester úr elmondása alapján 50-60 fős rendezvényekre lenne alkalmas.
    • Ehhez is kapcsolódóan 50+280 állandó és ideiglenes parkoló várná az autóval érkezőket a Ferihegyi útnál és a Várvíz utcánál. Ez a parkolószám közel annyi, amennyi P+R parkolóhely az összes XVII. kerületi vasúti megállóhely és vasútállomásnál található. Az állandó parkolókat napelemmel fednék be így biztosítva a terület áramellátását.
    • A Várvíz utca oldalában megmaradna egy nagyobb rendezvényterület, ahol a jövőben továbbra is megrendezhetnék a Rákosmenti Rendvédelmi és Katonai Napokat. Más rendezvény például koncertek nem lennének a területen a jövőben a Polgármester úr ígérete szerint.
    És mit lehet tudni a tóról és környezetéről a jelenlegi tervezési keretek alapján történt tervezés szerint?
    Egy városfejlesztési beruházás során rendkívül fontos, hogy ne csak magával a szűkebben vett területtel foglalkozzon a beruházó és a tervező, hanem tekintettel legyen a városszövetbe való beágyazásáról például funkciók, a területe terhelése, ökológiai rendszerbe való illeszkedése szempontjából is.
    A 4 hektáros (40000m2-es) tavat két részre osztják, a két tavat egy szűkület köti össze, ahogy felette egy gyalogos híd a két oldalt. A nagyobb kiterjedésű tavon létesülne egy piknikező sziget, amely körbecsónakázható és megközelíthető lenne egy kis hídon át. A nagyobb tó mélysége meghaladhatja bizonyos helyeken a 2 métert is, különösen az ún. kialakított élővilág bölcsőnél, ahol a tó leeresztésekor is maradna víz az élővilágnak.
    A tó röviden egy mesterséges tó lesz, amely alja egy geotexil anyag lesz, míg a szélén gabionkosaras partrögzítés, illetve mély, acél szádfal vasbeton gerendával a vízzáró agyag rétegbe bekötve. A szélén nem látszódik majd a beton perem, mert kókuszrosttal eltakarják, illetve belsején nádas, a külső oldalán cserjés található majd. A kis, természetközelibb, sekélyebb, nádasos tó szintben magasabban helyezkedne el, aljára bentonit paplanréteg kerülne.
    Alapvetően egy mesterséges tóról beszélünk, amelyben bizonyos, káros természeti folyamatok (eutrofizáció) felgyorsulhat, illetve jelenlegi formájukban a környező felszíni és talajvizek tápanyagban túlterheltek, így hozzájárulnak a tó környezeti terheléséhez.
    A kisebb tó sekélyebb lenne, így a vízi élővilágnak, növényeknek, így az állatok részére is változatosabb élőhelyet biztosítani a környező rekreációs útvonalak is távolabb lennének csökkentve a zavarását a területnek. A tavat így a felgyülemlő növényi tápanyag – nagy koncentrációban már szennyezés – miatt rendszerességgel kb 2 hetente átöblítendő vagy mesterséges, szökőkutas levegőztetéssel segíthetők a vízi élőlények a életfeltételeik megfelelő oxigénszint megtartásában.
    Honnan történik a víz kivétele a tóhoz és milyen mennyiségekről is beszélünk?
    Az első elgondolás a Rákos-patak vize volt, amely növényi tápanyaggal túlterhelt köszönhetően a korábbi intenzív mezőgazdasági terméelésnek, a felvízi halastavaknak, és főleg a szennyvíztisztítók elfolyó, tisztított szennyvize is még nagy terhelés a pataknak, amely vízhozama a korábbi környező területek lecsapolása, víztelenítése miatt olykor igen alacsony lehet. Ennek köszönhetően az év bizonyos szakaszában a Rákos-patakban a tisztított szennyvíz dominál. 
    Másik megoldásként a talajvizet gondolták meg forrásként használni a tervezők, de ez a sok derítő miatt eléggé elnitrátosodott, nem alkalmas további tisztítás nélküli felszíni vízhasználatra.
    A nyugalmi talajvízszint ma kb 1,5 méteren található a Nyilas-táblán, köszönhetően a korábbi évtizedek lecsapolásainak (néhány éve még EU-s támogatással is a vízelvezető rendszert fejlesztették a környéken). Pedig ez a terület mindig is vízjárta, mély pont volt. Leginkább kaszálóként használták, mert sokáig víz borította az év során, ezért csak az év későbbi időszakában tudtak bármilyen más növényt is vetni, így itt mindig később érő terményeket termesztettek. A szomszédos házasságkötő terem mai területén annak idején kenderáztató volt, amely helyén a később a községi hivatalos vágóhíd is létesült. Ezen a környéken található gödröket a magas talajvíz, valamint a környéken levő források táplálták. Népnyelven ez a rész volt a szúnyogtelep. Errefelé, a Vanília és Oroszvár utcáknál magas volt a talajvíz. Elmesélések alapján tudjuk, hogy az 1960-as években létesült olyan ház, amely alapjának kialakításakor összekevert szárazbeton alapanyagokat zsaluztak be, a többit a talajvíz elintézte.
    A Nyilas-tábla nyugati mélypontján megmaradó tél végi víz és annak emléke ihletett többeket, hogy ide egy nagyobb tavat álmodjunk. 
    A területen mélyebben található egy agyagréteg változó mélységben (4-10m között), amely segítségével jól megtartható a felszíni víz, jóllehet oldal irányban el tud és el is fog szivárogni a patak irányába.
    Harmadik megoldásként mélyebb, felszín alatti vízrétegből bennék ki, az ott még tiszta víztartalékból a tónak szánt vizet. Minőségét tekintve ez alkalmas lehet a vonatkozó szabályok alapján is, ugyanakkor más jellegű problémákat vet fel ez a lehetőség.
    Az utóbbi két megoldással az lenne a baj, hogy a helyi értékes vízkészleteket pazarolja el, azokat elpárologtatva. Ez különösen az ajtót immáron berúgó éghajlatváltozás idején különösen aggályos.
    Nyáron napi kb 1 cm párolgással számolnak, ez nem kevesebb mint 400m3-nyi vizet jelent, naponta, ha pótolni szeretnék.
    Negyedik vizsgált forrás az esővíz felszíni odajuttatása a területre. Közvetlen bevezetés jogszabályilag problémás.
    Az előadást követően került sor a beszélgetésre. Ezek során kiderült, hogy a jelenlévők a terület
    A tervezés során jelenlegi becslés szerinte 4 milliárd Ft-ra teszik a megvalósítást, de ez még változhat felfelé, ahogy mostanában szokásos a közberuházások esetén. Egyelőre az üzemeltetési költségekkel nem számoltak, vagyis nem tudni, milyen állandó költséggel terheli majd meg Rákosmente környezeti ügyekre így is szűkös költségvetését.
    Több szakértő bevonásával vizsgálták a helyszínt, a vizek minőségét is.
    Egyéb tisztítás nélkül a Rákos-patak vizével nem számolhatunk, és a talajvíz minősége sem jó.
    A társadalmasításra a jelenleg futó, irányított kérdőíven kívül nincs egyéb terv. Ezt követően születik majd a döntés a Polgármester úr válasza alapján.
    A tervezők prezentációja kevés konkrét számot tartalmazott, de készséggel válaszoltak a kérdésekre. Egyelőre nem ismertek további konkrétumok, tanulmányok. A 15-20 év múlvai állapotokat bemutatót látványtervek nem tekinthetők ennek. 
    A beszélgetést az esemény házigazdája, moderátora, a ZÖLD XVII Egyesület elnöke, Kozák Balázs vezette fel kérdéseivel.
    A válaszokból kiderült, hogy nem történtek vizsgálatok a Rákos-patak völgyében levő Nyilas-tábla fejlesztés zöldfelületi rendszerbe való beillesztésére, illetve a Rákos-patak természetközeli helyreállítására vonatkozóan. Jelenleg a Rákos-patak vizével csak hosszú távon lehetne számolni, ha elég tiszta lesz a vize. A tó tervezése során ezt figyelembe veszik. Jóllehet, a magyarországi és kerületi gyakorlat, hogy a hosszú távú tervekre hivatkozás az ügy elodázást jelenti, ahogy történt már egy a kerületet érintő beruházásnál is, a Bélatelepi út – Csévéző utca felújításánál, ahol a komplex felújításból politikai nyomásra egy választás előtt kivették a kerékpárutat a fejlesztési csomagból, amely azóta sem készült el. A jelenlegi beruházás becsült összeget 4 milliárd Forint.
    Ezt követően többen felszólaltak, hogy jó irány a tó létesítése, a biológiai sokféleség növelése, de kevesebb beton, mesterséges beavatkozásra lenne szükség és több helyet kellene adni a természetnek, mint önfenntartó élőhelynek.
    A vízminőség és mennyiség is felmerült, mint probléma. Itt derült ki, hogy a 2020-as adatokhoz képest nincsen változás, ezt a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) és a ZÖLD XVII Rákos-patak civil tudomány projektje is megerősítette. A patak vize jelenlegi állapotában nem használható tó kialakítására. A tóban az oxigén szintje csökkenne nem önfenntartó élőhely lévén, ezért friss oxigént mesterséges módon vinnék be, szökőkúttal, mert a 2 hetenkénti átöblítés a vízminőség miatt nem lenne reális.
    További javaslat szólt amellett, hogy egy ilyen tó kiváló lenne a biológiai sokféleség fenntartásához, de ehhez szükséges hogy jó legyen a növényválasztás és több terület a lehető legzavarásmentesebb legyen pl.a sziget. A burkolt közterületekről lefolyó csapadékot se eresszük le a patakon, tartsuk bent a tóban lehetőleg.
    Bár a tervezők az átláthatóság miatt elsősorban őshonos fafajválasztásban gondolkoznak, de ha a területen gazda madárvilágot szeretnénk látni, többszintű növényzetben muszáj gondolkozni, ideértve a cserje szintet is. 
    Konfliktusra adhat még okot, hogy az élővilág és a lakosok sem szeretik a hangos rendezvényeket.
    Egyelőre nem készült számítás arra vonatkozóan, hogy hány embert tud ellátni a helyszín, milyen látogatószámokkal terveznek. Több hozzászóló szerint a túlzsúfolt helyszín és a természet között választani kellene, illetve készülni a túlzsúfoltságra. Ezt később a Naplás-tó környékének kiépítését ismerő hozzászóló is megerősített, hogy a természetet az ember úgy domesztikálta a Naplásnál, hogy immáron nem csak a környékbeliek járnak oda, sok és igen távolról is ellátogatnak oda és  autóval érkeznek. A zsúfoltság miatt a csend és a természet visszaszorulóban van.
    A Polgármester úr szerint csak a Rendvédelmi és Katonai Napokat tartják meg a jövőben, koncertek nem lesznek, de a rendezvényházban 50-60 fős rendezvények várhatók. A tervezők is megerősítették, hogy ilyen fejlesztésekre látszik Budapest-szerte, hogy vágynak az emberek, így vélhetően nagyon népszerű lesz, ha megvalósul ez az új rekreációs fejlesztés.
    A több természet ellen hat az acél és geotextil használata, ezt is szóvá tették, ahogy tapasztalt, természetközeli megoldások tervezőjének bevonását, így például Dukay Igorét is, akivel egyesületünk a Merzse-mocsár és a Rákos-patak ökológiai helyreállítása témájában együtt dolgozott és együtt gondolkodik a ZÖLD XVII Egyesülettel. A Merzsén a lobbinak köszönhetően előremozdulni látszik a természetes vízmegőrzés témája.
    Felmerült a patak északi oldalának bevonása is a túlzsúfoltság kezelésére, de a jelenlevők és a tervezők sem támogatták ezt a felvetést, mert további alig zavart területre vezetné oda a fő zavarást okozó embert és drága lenne az odavezető híd is.
    A Ferihegyi úti elégtelen gyalog- és kerékpárút keresztezés felvetésére a Polgármester úr válaszában kifejtette, hogy ha a fővárosi kerékpárút beruházás elkészülne, ahogy tervben volt, van, úgy megépülne egy lámpás csomópont.
    Az egyik résztvevő törökbálinti példával és békakuruttyolással tarkított YouTube videóval szemléltette, milyen irányba is lenne jó menni a tóval. A patak vizét előtisztíteni, átvezetni a tavakon és akkor lehetséges lenne elérni a természetközeli állapotot. Egyes funkciók áttehetőek máshová. Fontos, hogy a vizet tartsuk helyben, ne pazaroljuk. A ZÖLD XVII Egyesület rendszeres halfauna-felméréseinek eredményei is szóba kerültek, amelyek azt mutatják, hogy a halfauna visszatérőben van, még ha a mostani erősen módosított beton víztestben is történik ez.
    A több zöld, több árnyékoló és párologtató fa témaköre is felvetődött, valamint a Rendvédelmi és Katonai napok nagy terhelése is a területre. Felmerült még a használók közötti konfliktus kezelése is például a kerékpárosok behajthatnak-e vagy éppen mi történik a kutyásokkal. A kerékpárosok a terület szélén kialakított parkolókban tehetik le a kerékpárt, míg a kutyásoknak számos egyéb kijelölt terület áll rendelkezésre a patak mentén.
    A beszélgetés végefelé több résztvevő felhívta újfent a figyelmet, hogy a Rákos-patak völgye az országos ökológiai hálózat része, egy ökológiai folyosó. A korábban meglévő, vizes élőhelyeket kellene visszahozni ökológiai revitalizációval. Az FCSM keresi a szabályozott kiöntési területeket, hogy a belső, városias részek védve legyenek a villámárvizektől. A tervezők megosztották válaszukban, hogy az FCSM-mel való egyeztetéseken kiderült, hogy jó vízminőség esetén is a vízmennyiség max 20%-a kormányozható ki a területre. További hozzászóló ehhez a gondolathoz csatlakozva hiányolja a rendszerszintű gondolkozást, az ökológiai szemléletet és a kiléptethető patakvíz elvetését egy helyi potenciálok elpazarlásának látja. A füves parkoló egy eső után saras parkoló lesz és a nehéz járművek miatt romlik a talajminőség, tömörödik a talaj. Felmerült még, hogy stégek csak felesleges zavarást okonak az élővilágnak, ezért ahogy a Merzsén is lebontásra került  a stég és a kisház, így itt se szükséges ennek a megléte. További mesterséges elemre hívták fel a figyelmet, a világítás időben és térben is minimálisra szorítandó, hiszen az jelentősen befolyásolja az élővilágot.
    A beszélgetés végén felmerült, hogy számos kutatás, terv, felmérés anyaga nem elérhető nyilvánosan, vagy nem készült ilyen pl. természetvédelmi adatok felvétele. Ez már nem a tervezők hatásköre, a megbízóval, a Polgármester úrral érdemes ez ügyben felvenni a kapcsolatot.
    A tervezett időkereten túlnyúló kulturált párbeszéd végefelé az egyik hozzászóló egy szemléletes hasonlattal foglalta össze a mostani tervet, amelyet egy tengerparti szálloda sós vízű medencéjéhez hasonlított. 
    Ilyen lenne a Nyilas-táblára tervezett csónakázó tó?!
    A ZÖLD XVII Egyesület a napokban hozza nyilvánosságra a véleményét, állásfoglalását a Nyilas-táblára tervezett zöldfelület és rekreációs fejlesztésről .