ZÖLD XVII véleménye a tervezett Nyilas-tábla tóról
(2024. október 30.)
Örömmel értesültünk, hogy az önkormányzat korábban nem tapasztalt rendkívül nagy forrást kíván zöldfelületek fejlesztésére fordítani Rákosmentén, s egyben a lakosság kikapcsolódását és a Rákos-patak menti élőhelyek fennmaradását segíteni.
Üdvözöljük ezt az előremutató szándékot és támogatandó célnak tartjuk, hiszen a minőségi és kiterjedt városi kék-zöld infrastruktúra, amelyet az emberek feltöltődésre tudnak használni nélkülözhetetlen a XXI. századi ember életében. A városi “kék-zöld területek” javítják az életminőséget és segítenek a globális problémák helyi szintű kezelésében, így például az éghajlatváltozáshoz való hosszú távú alkalmazkodásban.
A most 4 milliárd forintra becsült beruházási forrás több mint ötszöröse annak az összegnek, amelyet Rákosmente Önkormányzata a 2024-es költségvetésében a környezetvédelem, zöldterület-fenntartás, parlagfű visszaszorítás célokra előirányzott. Másképpen számolva, az éves önkormányzati kiadásoknak az egyhetedébe kerülne a beruházás, amely bámulatosan soknak számít, hiszen önerőből az önkormányzatok csak kisebb fejlesztéseket tudnak megengedni maguknak, és ezt éppen zöldterület fejlesztésre fordítani elismerésre méltó tett lenne.
Példás a szándék, hogy zöldterlület fejlesztésre ennyit kíván költeni az önkormányzat. A szándék, a lépték talán az Arborétumot alapító Podmaniczkyakéhoz mérhető.
Úgy véljük, hogy minden egyes közkiadás esetén a környezeti fenntarthatóság is kiemelt szempont kell legyen, és ezen megközelítés gyakorlati alkalmazására kiváló alkalmat nyújthat a Nyilas-tábla fejlesztése, mint példamutató beruházás, amely tükrözi a döntéshozók értékítéletét is.
Miről szól az első tervváltozat?
Egyesületünk szervezett egy nyilvános tervbemutatót és beszélgetést, mivel így tudtunk csak információkhoz jutni a tervekről és megvitatni az érdeklődőkkel. A tervezők készséggel álltak rendelkezésünkre, válaszoltak a kérdésekre, de semmilyen írásos dokumentumot, felmérést nem láttunk a tervekkel kapcsolatban. Való igaz, ez már túlmutat a tervezők kompetenciáján, a megrendelő önkormányzat felelőssége, hogy közpénzek elköltését miképpen kommunikálja.
A beszámolót az október 11-i eseményről itt lehet elolvasni: https://zoldxvii.hu/milyen-lehet-a-nyilas-tabla-to-beszamolo/
Mik az eddig elérhető információk alapján a főbb észrevételeink a javaslattal kapcsolatban?
A ZÖLD XVII Egyesület az elérhető (igen korlátos) információk alapján igyekszik nyomon követni a tervezési folyamatot és ezek alapján a következő észrevételeket teszi:
A tervek szerint a rekreációs zöldterületen kertépítészeti módszerekkel egy szép közparkot alakítanának ki, benne egy mesterséges tóval. Ez a terv azonban csak nyomokban tartalmaz természetszerű elemeket. A tó partját szádfallal vennék körbe egészen a hat méter mélyen található vízzáró agyagrétegig. Ezen gabionos partfalat építenének, míg a tómedret részben bentonitos geotextillel bélelnék ki. Ezért a medernek nem lenne élő, természetes kapcsolata a talajvízzel. Az így képzett mesterséges akadály megváltoztatja a talajvíz természetes áramlását is.
A Nyilas-tábla a Rákos-patak völgyében terül el, ami egy ökológiai folyosó, és így szerepel a hivatalos terveken is. A mostani tervezésben nem látni nyomát, miképpen ágyazzák be ebbe a folyosóba a tervezett közparkot. Hiányozni látszik a rendszerszintű gondolkozás.
A tervezett tónak nem lesz kapcsolata a patakkal. A 4 hektár (40 000 m2) felületű tavat a felszín alatti rétegvízből szeretnék táplálni. A tó a tervezők által megadott átlag 1,3-1,4 m-es mélységével számolva 52-56 000 m3 viztestet jelent, amelynek kalkulált párolgási vesztesége nyáron naponta 400 m3. Ennyi vizet kellene pótolni a felszín alatti vízkészletből. További vízigényt jelent a tervezett kéthetenkénti teljes átöblítés (52.000 m3) a feldúsuló növényi tápanyagok és az alacsony oxigéntartalom okozta problémák kiküszöbölésére. A megfelelő oxigéntartalmat szökőkúttal próbálnák meg biztosítani a vízi élővilág számára.
A tó feltöltésére és a vízutánpótlásra a tervezők a rétegvíz használatát javasolják, amely minősége véleményük szerint megfelel a jogi előírásoknak. A klímaváltozás miatt azonban minden víz, különösképpen a felszín alatti víz, hatalmas kincs, így az egyesület ezt a megoldást határozottan elutasítja. Pont az ellenkezője kellene legyen a cél: a vizeket helyben tartani.
A Rákos-patak völgye egy összetett rendszer, és a rendszerbe való mesterséges beavatkozással és a felszín alatti víz kivételével több féle problémát generálhatunk, kárt okozhatunk! Példa erre a Rákos-patak mélyített betonmederbe terelése, amely csökkentette a környező területek talajvízszintjét. Vagy éppen a régi rákoskeresztúriak elbeszélése alapján tudjuk, hogy a Vegyi Művek rétegvíz kútjainak megnyitásakor mennyivel süllyedt a környéken a talajvíz. Ugyanígy a Merzse-mocsár természetes vízgyűjtőjének lecsapolása (pl. Agyaghegyi dűlő) nemcsak Rákoshegyen/Rákoskeresztúron csökkentette a talajvíz szintjét, néhol akár 10 m-rel is, hanem a Merzse-mocsár természetvédelmi terület szárazodása is akkor gyorsult fel. Ugyanígy a 90-es években a Merzse-mocsár vízutánpótlásaként a felszín alatti vizet pumpálták ki a felszínre, amit azután betonmederben vezetve próbáltak közvetlenül a Nagy-Merzsébe vezetni. A felszínen ellenben a víz nagy része elpárolgott, miközben folyamatosan csökkent a felszín alatti víz szintje, így mesterségesen szárítottuk tovább a Merzsét évtizedekkel a környező területek vizeinek lecsapolását követően.
Fájóan nincsen szó a tervben a kerület nevét adó és a kerületet a környező településekkel összekötő, életet adó, a Nyilas-tábla szélétől néhány méterre folyó, évtizedek óta méltatlanul betonmederbe kényszerített Rákos-patakról, amellyel a kérdéses terület mindig is szerves egységet alkotott. Úgy véljük, hogy végre itt lenne a lehetőség, hogy méltó módon kezeljük és becsüljük meg a Rákos-patakot!
Való igaz, hogy jelen állapotában a patak vize növényi tápanyagokkal túlzottan terhelt, aminek oka elsősorban a gödöllői, isaszegi és péceli szennyvíztisztítók jelentős terhelése. A szennyvíztisztítók üzemeltetése a hatóságok szerint megfelel a törvényi előírásoknak, de a Rákos-patak vízhozama a bevezetett tisztított szennyvíz mennyiségéhez képest kicsi. A tisztított szennyvíz minőségi paraméterei még mindig messze elmaradnak a jó minőségű élővíz jellemzőitől.
A tervek által érintett terület rekreációs vizsgálata nem történt meg, a látogatói terhelés várható növekedésére vonatkozóan nincsenek számítások, a túl sok funkció térben nagyon sokakat vonzana a területre és félő, hogy a létesítendő park a Naplás-tó “sorsára” jut, ahová autóval mennek ki a “domesztikált” zöldbe az emberek és “lelakják” azt. A természetet visszaszorítják, állapotát lerontják.
A jelenleg bemutatott terveken is jól látható, hogy azokban a terület autóval való megközelítése dominál, amely egy városközponti, közösségi közlekedéssel jól megközelíthető helyszínen elfogadhatatlan. A terveken több parkolóhely szerepel, mint amennyi az összes kerületi vasútállomáson található P+R parkoló száma együttvéve!
Nem ismert felmérés arról, hogy miképpen használják az emberek a területet, mit szeretnének a mai és a jövőbeli felhasználók, nem csak az érintett területre vonatkozóan, hanem a Rákos-patak völgyével és a rekreációs lehetőségekkel kapcsolatban sem. A tervek bemutatását követően, utólag létrehozott internetes, irányított google kérdőív csak a jelen tervben szereplő elképzeléseket veszi számba. Jelenleg kevéssé átlátható a Nyilas-táblára szánt rekreációs terület tervezési folyamata, terveinek megalkotása a nyilvánosság számára. Nem világos, miképpen történik az érintettek bevonása a folyamatba.
Nem kielégítő a jelenlegi tájékoztatás a tervekről, az önkormányzat részéről, és problémás az is, hogy ilyen alacsony informáltság mellett történik a Nyilas-táblára tervezett tó koncepciótervének lakossági véleményezése, amely alapján megalapozott döntést hozni felelősséggel nem lehetséges.
A kerületi 24 oldalas Hírhozó 2024. október 3-án megjelent számában a címlapon hozott bejelentés “Csónakázó tó és közösségi tér épül Rákosmentén” után fél oldalban és két képpel írtak az egy nappal az esemény előtt facebookon meghirdetett tervbemutatóról, míg a tervezett fejlesztésről mindössze két mondat szólt. Az újságban meghirdették, hogy a javaslat@rakosmente.hu email címen 2024. október 20-ig lehet küldeni javaslatokat.
Az elvileg minden rákosmenti háztartásba eljutó a 2024. október 17-én megjelent 24 oldalas Hírhozó pedig egyetlen egy karaktert sem szentelt a Nyilas-táblára tervezett fejlesztésnek, illetve a 10 nappal meghosszabbított “véleményezési” lejárati határidő meghirdetésének annak ellenére, hogy a meghosszabbítás hivatkozási alapja a nagy érdeklődésre való tekintet volt.
Az önkormányzat Facebook oldalán jelentek meg hírek a tóról kézzel fogható konkrétumok nélkül, amelyek alatt kikapcsolták a hozzászólási, kérdezési lehetőséget a lakosság számára. Emellett az önkormányzat oldalán egy YouTube videó található egy lehetséges 20 évvel későbbi látványról, valamint egy felülnézeti látványterv és átnézeti térkép látható a tervről.
Az önkormányzat a hirdetésen és a véleményezésre közzétett e-mail címen kívül létrehozott egy Google Űrlapot is, de abban csak a látványtervben szereplő funkciókból lehetséges választani, és csak egy mezőben lehet a tervezettől eltérni.
Az elsősorban a látványtervek alapján, informálatlanul meghozott döntés pedig magában hordozza a megtévesztés vagy éppen manipuláció lehetőségét a döntési helyzetnél különösen, amikor a lakosság is megkérdezésre kerül.
Mi a javaslatunk?
Javasoljuk, hogy
kezdjük el a Nyilas-táblával a Rákos-patak ökológiai helyreállítását!
Ne egy önálló, mesterséges, művi tavat hozzunk létre, amelyet csak mesterséges energiabefektetéssel lehet életben tartani, hanem olyan természetalapú megoldást alkalmazzunk, amely révén szerves kapcsolata lesz a területnek a Rákos-patakkal!
tényszerű felméréseken és tágabb területi vizsgálatokon alapuljon a tervezés a Rákos-patak völgyében!
A Rákos-patak völgyének XVII. kerületi részét egy egységként kezeljék, illetve vizsgálják meg abból a szempontból, hogy miképpen illeszkedik a fejlesztendő terület a zöldfelületi és hidrológiai rendszerbe, valamint a kerületi rekreációs lehetőségekhez!
a természetes, helyben fellelhető vizet tekintsük értéknek, tartsuk helyben és ne pazaroljuk!
Ugyanígy a vízrendszer legalább részvízgyűjtő (kerületi) léptékű hidrológiai vizsgálata nélkül nem szakszerű tovább tervezni, mert további, igen költségesen orvosolható problémákat okozhatunk és kiszáríthatjuk a területeinket a globális éghajlatváltozás hatása alatt, amikor is a víz igazi kincs, jól kell gazdálkodnunk vele.
Mindenképpen elsőbbséget kell adni a felszíni vizek használatának oly módon, hogy azokat tartsuk vissza a területen.
A Merzse-mocsár esetében egyszer már elkövettük azt a hibát, hogy a felszín alatti vizet szivattyúztuk ki és párologtattuk el a felszínen. Kérjük, hogy vessék el a felszín alatti vízkivétel ötletét, mert az az emberi életkörülményekre közép és hosszú távon káros következményekkel jár!
grandiózus tervek helyett fenntartható léptékű beruházást a “A kicsi szép” elv alapján!
A természeti lehetőségek takaróján ne nyújtózkodjunk túl, mert nem lesz ökológiailag fenntartható a beruházás! A Rákos-patak völgyéhez természetileg illő és léptékű beruházás jöjjön létre, amely közvetlen kapcsolatban áll a patak vizével a felszínen is, és abból táplálkozik!
A Rákos-patak vizét tisztítani kell, ez elkerülhetetlen lépés, amelyre a felvízi szakaszon a kerületben, Rákoscsabán van lehetőség. Ezt a koncepciót a Riz Levente Sport és Rendezvénycsarnok első eseményén, a “Civil tudomány – Lépések a Rákos-patak revitalizációja felé” c. konferencián mutatták be.
Az Éljen a Rákos-patak javaslatcsomag a Rákos-patak ökológiai revitalizációjára részletezi a koncepciót. Ki kell vezetni a patak vizét a környező mély fekvésű területekre, amelyek egykoron a patak természetes medrét adták! A régi, és a jelenlegi mederben a növényzet fel tudja venni a többlet tápanyagot, melynek túlzott koncentrációja problémaként, szennyezésként jelentkezik.
több természetet és kevesebb betont!
A XXI. századi út a több természeté, a természetközeli megoldásoké – a fenntarthatatlan beton és művi építkezés ideje lejárt. A megismert elképzelések alapján nem támogatjuk a nagy léptékű mesterséges beavatkozást “zöldmezős beruházásként” emlegetve. A természetközeli ún. természetalapú megoldások , illetve a mérnökbiológiai beavatkozásoknak is széles irodalma és tárháza áll rendelkezésre, amelyek a természeti közeghez alkalmazkodó, fenntartható megoldást kínálnak.
a fejlesztés a helyieket szolgálja!
Egy nagy beruházás helyett több kisebb rekreációs elemet javaslunk a funkciók térbeli szétterítésével a patak mentén, amely jobban illeszkedik a helyiek rekreációs igényehez. Ne egy turista mágnest építsünk vagy éppen a Naplás-tóhoz hasonlóan domesztikáljuk a természetet és elárasszuk messziről jött emberekkel a környéket. Legyenek számunkra a helyiek az első helyen. Érdemes megvizsgálni a Rákos-patak menti gyalog- és kerékpárút, mint egy lineáris park működését és fejlesztési lehetőségeit is.
várostervezést az emberre és nem az autóra optimalizáljuk – a fenntartható térbeli megközelítés fontos értékválasztási kérdés!
Természetközeli városközponti helyen fekvő területet szükségtelen autóval megközelíteni. A kerületi vasúti megállóhelyek és vasútállomásoknál levő mai P+R kapacitást meghaladó grandiózus parkolóhely további autóforgalmat generál majd. A közlekedés, megközelítés kérdése egy értékválasztást jelent.
Itt a lehetőség, hogy fejlesszük és előnyben részesítsük a terület gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedési megközelítési lehetőségeit.
Gyalogos megközelítés
A gyalog- és kerékpárúton kívül nincsen kapcsolódási pont a városszövetbe a környező utcák felé vagy éppen a városközpont felé. A meglévő Ferihegyi úti járda már ma is szűkös (szerencsére sokan használják a keleti oldalt) ez szélesíthető lenne, illetve áthelyezhető, illetve hiányzik biztonságos átkelési lehetőség a Rendőrség mellett a régi Malom-ároknál. A gyalogosok nem rendezett módon átkelhetnének a tervezett parkolókon is.
A kerékpáros megközelítés
A beruházás lehetőséget adna a kerékpáros megközelítés fejlesztésére, így a Ferihegyi úti kerékpársáv kialakítására, illetve a környező utcákkal való jobb kapcsolatra is, hogy távolabbról is inkább vonzó legyen a környezetbarát kerékpárral megközelíteni a pihenőterületet.
Közösségi közlekedés
Fontos, hogy a rekreációs, pihenőhelyek megközelíthetők legyenek a kevésbé fitt vagy egyéb okok miatt kiszálló pontot kereső használóknak is. Gondoljunk itt az idősebbekre, családokra is. 0,5 km-re találhatók a Fő téri buszmegállók, ahonnan a kerület minden része és távolabbi célpontok is elérhetők. Javaslunk egy közelebbi buszmegálló létesítését a gyalog- és kerékpárútnál, a Nyilas-tábla szélén.
Autóközlekedés
A fenntartható közlekedési módok fejlesztése, ill. az azok hangsúlyosabb, könnyebb használatára való ösztönzés mellett tesszük le a voksunkat. Többek részére fontos, hogy autóval is megközelíthető legyen a terület, de a túlzott parkolóépítés elkényelmesít, rengeteg területet foglal el és felesleges forgalmat generál. A szomszédos Ferihegyi út ma is igen forgalmas, a gyalogosok nem érzik magukat biztonságban a szomszédos járdán így érdemes a maximális sebességet 40km/h-ra csökkenteni.
A terület ma is jól megközelíthető autóval. Érdemes a környéken olyan területeket használni parkolóként, amelyek már ma is eképpen üzemelnek pl. a piacnál (kb 350m) vagy éppen az önkormányzat saját maga által létesített terület parkolót a Kaszáló utcában, amely szomszédos a Nyilas-táblával. Kisebb fejlesztéssel, megmegfelő gyalogos kapcsolatok fejlesztésével létesíthető kényelmes megközelítés. Közelebbi, minimális parkolóhelyet a rászorulóknak javaslunk egy helyszínen kialakítani.
Így elkerülhető lenne a zöldterület újabb felesleges beépítése és aki autóval szeretné megközelíteni a területet, megtehetné egy kamerával védett parkolót használva.
a helyi közösség, jövőbeli használók érdemi bevonását a tervezés lépéseibe!
A közösség bevonására különböző szintek, mélységek állnak rendelkezésre a lakosság tájékoztatásától a valós együtt-tervezésen át a közös megvalósításig és üzemeltetésig. Kérjük a helyi döntéshozókat, hogy átlátható, kiszámítható és jól tervezhető módon történjen a lakosság bevonása a folyamat legelejétől. Időben informálják a lakosságot a tervekről és a döntés alapjául szolgáló tanulmányokról és ezt követően vonják be tervezésbe is őket, hogy a helyi, közös tudás segítségével egy még jobb eredmény születhessen. A legjobb tervezők se tudnak a helyi közösség tudása nélkül hosszú távon sikereset alkotni.
A jó szándékot nem elvitatva, szeretnénk felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy a mostani megoldási javaslat jelen formájában több szempontból sem fenntartható, amely a XXI. században már alapkövetelmény. Ahogy annak idején Riz Levente néhai polgármester úr is meggyőzhető volt arról, hogy ne aszfaltozzuk le a betonban folyó patak mindkét oldalát, és hogy a Cinkotai úttól és a Czeglédi Mihály utcától a külső szakaszok irányába nincsen szükség aszfaltburkolatra és világításra az új kerékpárút tervezése során, úgy bízunk benne, hogy a mostani vezetés is belátja, hogy a korrekciós képesség egy erény és a fenti a javaslatokkal a kerület számára hosszú távon is sikeres, szeretett megoldás jöhet létre!
A beruházásra fordítható összeg és a terület természeti lehetőségei olyan fejlődési, előrelépési lehetőséget jelentenek a kerületben, amelynek során a kerület határain túl is méltán elismerésre méltó fejlesztés jöhetne létre, és jobb, szerethetőbb, természetközelibb lenne a lakóhelyünk, Rákosmente.