A ZÖLD XVII Egyesület évek óta szervez halfauna-felmérést a Rákos-patak XVII. kerületi szakaszán.
A mostani felmérést a Rákos-patak 80a vasútvonal hídjától nyugatra található zúgónál és attól körülbelül 100 méteres távolságon belül tartottuk, majd a program végén a vízminőség egy-egy paraméterét is megmértük, valamint beszéltünk a vízminőség és a patak ökológiai helyreállításáról.
A nyugodt, ligeterdőkkel, vizenyős területekkel, lápokkal körbevett helyszín különlegessége, hogy itt található az első zúgó, ameddig akadálytalanul fel tudnak fel úszni a halak a Dunától. Ez egy amolya mesterséges vízesésként gátolja a halak és egyéb vízi élőlények mozgását a felvíz irányába. A zúgó alján található mesterséges öbölben lelassul a betonmederben dombvidék patak sebességével folyó patak vize, egyes részeiben itt pang a víz, így egy a kiegyenesített medertől eltér fontos élőhelyet jelent a vízi élőlények számára. A Rákos-patak vasúti hídja alatt tervezik átvezetni a Rákos-patak menti kerékpárutat, amely során átépítenék a híd alatti keresztmetszetet. Ez lehetőséget adna arra, hogy a Rákos-patak medrét lejtőssé tegyék és a bukót így eltüntessék, vagyis egy óriási akadály eltűnne a vízi élőlények számára.
Rendszeresen kérdezik tőlünk, mit is lehetne tenni a beton mederrel, hogy természetesebb legyen a patak? Önmagában a beton kivétele nem lenne gyógyír a Rákos-patak természetközelivé tételére. A Rákos-patak civil tudomány projekt egyik eredményeként megszületett az ‘Éljen a Rákos-patak‘ vitaindító javaslatcsomag, amely a patak természetközeli helyreállítását célozza meg. Röviden, több teret kell adni a víznek és a környező területekre kivezetni a vizet, hogy helyreálljanak a vizes élőhelyek és a patak vize tisztuljon, mielőtt bármilyen emberi tevékenységnek helyet, teret szeretnénk adni bármilyen “emberközpontú revitalizáció” során.
Na és milyen halakat is találtunk?
A halfauna-felmérés Szendőfi Balázs halkutató végezte, amelyben sokan segítettek neki pl. jegyzőkönyv vezetésében, az azonosított invazív halak eltávolításában stb.
A felmérés során a legnagyobb számban a patakban őshonos vágócsíkot találtunk, valamint a betelepített patakban is terjeszkedő naphalat. Utóbbit kifejezetten egy helyen. Jelentős számban találtunk még bodorkát, kerekfejű gébet és paducot.
Három korábban ezen a Rákos-patak szakaszon még nem azonosított halfajt is találtunk: a balint, szivárványos öklét és a csupasztorkú gébet. Jóllehet, ezekből a lentebbi szakaszokon Balázs talált egyedeket. A balinból 10 apró ivadékot azonosítottunk, amely meglepően magas szám.
A korábbi felmérések alapján évekig a sodráskedvelő vagyis dombvidéki patakokban otthonos fenékjáró vagy dunai küllő volt fellelhető legnagyobb számban. Jelenleg mindössze 5 egyedet azonosítottunk.
