A ZÖLD XVII Egyesület kísérleti projektje az aknázómoly kártétele ellen
Miért hullatják leveleiket idő előtt vadgesztenyefáink? Hogyan védhetjük meg őket? Miért hatékonyabb növényvédelmi módszer az injektálás, mint a permetezés? Mikor és hogyan kell injekciózni a fákat? Túlmutat-e ez a módszer a fák védelmén? Ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik a ZÖLDXVII Egyesület idei kísérleti projektjében, amelynek első akciója egy látványinjektálás Rákoscsabán az Árpád-házi Szent Erzsébet parkban április 6-án 10.30 órakor.
Szinte minden évben láthatjuk közterületeken, ahogy vadgesztenyefák levelein jellegzetes barna sávok jelennek meg, majd a levelek megbarnulnak és idő előtt lehullanak. Az 1980-as évek közepén azonosították azt rejtélyes eredetű kártevő lepkét, amely Magyarországon 1993 óta gyötri és pusztítja a fehér virágú vadgesztenyefákat. Az aknázómoly nevű lepke hernyója a levél bőrszövete alatt jellegzetes foltaknát rág maga köré, aminek következtében a levél az akna helyén megbarnul. Ha a kártevő tömegesen fordul elő, aknák sokasága jelenik meg a leveleken. A rágás miatt károsodott levelek nem tudnak vizet fölvenni, tápanyagot raktározni, párologtatni, sem számukra hasznos szerves anyagokat előállítani. Megbarnulnak és idő előtt lehullanak. Súlyos kártétel esetén már egészen korán, akár a nyár közepén a lombkorona teljes hiányát figyelhetjük meg. Az évek során tartó károsítás, a korai lombhullás pedig a fák fokozatos legyengülését, majd pusztulását okozza.
A kifejlett lepke nagyjából 5 mm hosszú. Aranybarna, fémesen csillogó szárnyain fehér csíkok futnak keresztbe. Évente háromszor rajzik, első nemzedéke április végén, május elején, a második nemzedék júniusban, a harmadik pedig júliusban-augusztusban szokott megjelenni. A rajzás ideje és időpontja évente kissé változó, a felmelegedés hatására ráadásul egyre rapszodikusabb. A kártevő a 3. nemzedék által fertőzött, talajra lehullott levelekben báb alakban telel át.
HOGYAN VÉDEKEZHETÜNK AZ AKNÁZÓMOLY ELLEN?
-
A tavasszal megjelenő első molynemzedék ellen úgy lehet védekezni, ha a lehullott leveleket télen, illetve tavasszal maradéktalanul összegyűjtjük és megsemmisítjük.
-
Permetezéssel. Alkalmazása közterületen engedélyezett növényvédő szerekkel történik és a kezelés időpontjának pontosan a rajzásokhoz kell kötődnie, évente három alkalommal. Hátránya – amellett, hogy a magas, idős fák esetében csak az alsó lombkoronarészét védi meg teljesen – a jelentős környezetterhelés. A permetszer nemcsak az adott kértevőt pusztítja el, hanem más rovarfajokat is. Ráadásul könnyen elsodorja a szél, lemossa az eső. Vannak olyan szerek, amelyek a beporzókra ugyan nem, de a vízi élővilágra nagyon veszélyesek.
-
Fainjektálással. A humán gyógyászatban alkalmazott injekcióhoz hasonló eljárással hagyományos permetezésnél hatékonyabban és környezetkímélőbb módon védekezhetünk a molykártétel ellen. Az injektálásos növényvédelmi eljárást a rügyfakadás után alkalmazzák. Az injektálás során a növényvédő szert speciális eszközzel egy nagyjából 3 mm átmérőjű lyukon keresztül a fa törzsébe fecskendezik. A hatóanyag ezután a növény nedvkeringésével jut el a fa minden egyes részébe. Az eljárással nem roncsolják a szöveteket, a keletkező sebeket fasebkezelő anyaggal zárják le.
Az injektálás előnyei
-
Célzott, környezetkímélő eljárás, amely nem szennyezi sem a természetes (talaj, aljnövényzet), sem az épített környezetet (játszótér, épület, autó).
-
Hatása hosszan tartó, akár két évig fennállhat.
-
Megfelelő hatóanyag kiválasztásával a növény teljes felületén kifejti a hatását.
-
Körültekintő alkalmazásával csökkenthető a környezet vegyszerterhelése.
-
Alkalmazása szinte észrevétlen, nem kell napszakhoz kötni, nem zajos. Közterületen sem jelent problémát a járókelők jelenléte.
-
Időjárástól nagyban független a kezelés kivitelezése. Nem mossa le az eső, nem párolog el idő előtt, nem égeti meg a leveleket.
INJEKTÁLÁSSAL AZ EGÉSZSÉGES VADGESZTENYEFÁKÉRT RÁKOSMENTÉN
A Zöld XVII Egyesület a Fővárosi Környezetvédelmi Alap támogatásával kísérleti jelleggel elindítja injektálásos növényvédelmi projektjét. Ennek keretében a rákoscsabai Árpád-házi Szent Erzsébet park vadgesztenyefáinak törzsébe speciális növényvédő szert injektálunk, majd összehasonlítjuk az így kezelt és a Derkovits tér hagyományos permetezéssel kezelt vadgesztenye fáinak állapotát.
A projektben összesen 9 vadgesztenyefa kap oltást 2025 áprilisában.
A Derkovits téri fákat a XVII. kerületi önkormányzat megrendelésére a hagyományos módon, permetszerrel kezelik 2025 áprilisában.
A projekt keretében a ZÖLD XVII. Egyesület munkatársai rendszeresen monitorozzák és dokumentálják a vizsgált területek vadgesztenyefáinak állapotát.