Közmeghallgatás 2018

A korábbi évekhez hasonlóan kérdéseinkkel fordultunk a XVII. kerületi képviselő-testülethez az éves közmeghallgatás alkalmával.
Az előzetesen írásban feltett kérdéseinket többek között a közterületi fák védelmében, a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat munkájának javítása, a környezetvédelmi program és kiszélesített, helyi társadalmi szervezetek számára elérhető környezetvédelmi alap, a Merzse-mocsár természetvédelmi terület fejlesztése, valamint a Helikopter lakópark és a Madártelep közötti biztonságos gyalogos és kerékpáros kapcsolat létrehozása érdekében tettük fel.
A kérdéseink a következők:

1) Örömteli, hogy az önkormányzat az elmúlt években számos program keretein belül rengeteg fát ültetett. A fák növekedésének első éveiben különösen fontos, hogy a facsemetéket megfelelően gondozzák, locsolják – különösen az egyre gyakrabban megtapasztalt hosszú, aszályos hőségekben -, illetve a koronájukat megfelelően kialakítsák. Támogatná-e az önkormányzat, hogy a közterületi fák gondozása kiemelt figyelmet kapjon, továbbá a jövő évi költségvetésben több pénzt különítsenek el ennek a feladatnak, mint a korábbi években?

2) Mikor várható, hogy a 10000 fát Budapestnek program eléri a rákoshegyi Baross utcát is? Szeretnénk, hogy végre előrelépés legyen ezen a területen is, különösen miután 2 éve egyesületünk felmérte az utca fahelyeit, a javaslatot elküldtük az önkormányzat részére.

3) A közterületi damilos fűkaszálás során egyre többször látjuk, hogy a magántulajdont, név szerint a közterületen parkoló autókat hálóval védik a sérülésektől. Egy nagyon helyes és köszönjük ezt az eljárást! Ezzel szemben a mindannyiunk tulajdonában vagyis köztulajdonban levő közterületi fákat, azok törzsét hogyan kívánják megvédeni a számukra olykor végzetes damilos fűkaszától? Milyen intézkedéseket kíván az önkormányzat tenni jövőre ennek a rongálás, vagyis a köztulajdon védelme érdekében?

4) A külterületeken rendkívül hasznos és fontos szerepet betöltő Rákosmenti Mezei Őrszolgálat a fővárostól példaértékű tevékenysége miatt Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából elismerésben részesült. Egyesületünk ezúton is gratulál az Őrszolgálatnak! Ugyanakkor a szervezetről azt lehet hallani, hogy igen jelentős a fluktuáció a személyi állományban. Ez a jelenség általában negatív folyamatokat jelez egy szervezetnél. Mi lehet ennek a fluktációnak az oka? Hogyan kívánják a jövőben a Rákosmenti Mezei Őrszolgálatot fejleszteni és kiküszöbölni a működésben problémákat jelentő nagy fluktuációt az állományban? Hogyan kívánja az önkormányzat elősegíteni, hogy a külterületeinket jól ismerő, helyi mezőőrök dolgozzanak nálunk?

5) Tervezi-e az önkormányzat, hogy a 2014 – 2019 közötti ciklusban a Rákosmentének legyen átfogó környezetvédelmi programja? Ha igen, mikorra várható ez?

6) Volna-e mód (és szándék) arra, hogy a kerületi környezetvédelmi alapban levő összeg – pályázat útján – hozzáférhető, felhasználható legyen a helyi társadalmi szervezetek és intézmények részére helyi közösségi, környezetvédelmi célok megvalósítására, akár a jövő évtől kezdve?

7) értékű beépítés várható a rákosligeti Szőlőhegyen? Milyen közérdekű kötelezettségei lesznek a beruházóknak a már ott élők javát is szolgálva?

8) Idén se telt el úgy az év, hogy ne történt volna vonatgázolásos, halálos baleset Rákoshegy és a Madártelep között. Az a helyszíni csapásokon is látszik, hogy az embereknek egyértelmű igénye, hogy átkeljenek a Helikopter lakópark és a Madártelep között. Milyen megoldással tudna az önkormányzat kijárni, hogy biztonságban át lehessen kelni a két településrész között indokolatlanul nagy kerülőt megtéve gyalogosan, babakocsit tolva vagy akár kerékpárral is?

9) Immáron harmadik aukció alkalmával sem talált vevőre a Nagy-Merse területe. Támogatná-e az önkormányzat, hogy egyedülálló természeti kincsünk a Nagy-Merse valamilyen megoldással a közeljövőben köztulajdonba kerüljön? Mit tehetne ezért a kerület, a főváros vagy akár az állam?

10) Jelenleg a Merzse-mocsár természetvédelmi terület 3 különálló, nem egybefüggő védett területből áll, amelyeket a Rákos-patakhoz hasonló mesterséges betonmeder köt össze. A köztes, régóta nem művelt mezőgazdasági területek rendkívüli jelentőséggel bírnának az élőhely természetvédelmi felértékelésében. Ezen parlagon fekvő területek köztulajdonba vételét és későbbi fővárosi védettség alá helyezését támogatná-e az önkormányzat, hogy az emberi zavarástól legkevésbé érintett területen gazdagabb élővilág jöhessen létre, amely végső soron még nagyobb büszkeséggel tölthetné el a Rákosmentieket? Egyéb természetileg értékes kerületi területek védettség alá helyezését támogatná-e az önkormányzat?

11) Támogataná-e az önkormányzat, hogy akár a jövő évtől az önkormányzat a költséges lombzsákosztás és az összegyűjtött falevelek elszállítása mellett a környezetbarát helyben való komposztálást is ösztönözze?

 

A Közmeghallgatás jegyzőkönyvére tapasztalataink szerint hónapokat kell várni, ezért a válaszokat felvettük és a kérdéseinkre adott válaszokat itt, a linkre kattintva hallgatható meg.

 

A Fővárosi közmeghallgatásra is elküldtük hasonló kérdéseinket. A kérdéseket és az azokra válaszként kapott leveleket alább közöljük.
  1. Mikor várható, hogy a 10000 fát Budapestnek program eléri a rákoshegyi Baross utcát is? Szeretnénk, hogy végre előrelépés legyen ezen a területen is, különösen miután 2 éve egyesületünk felmérte az utca fahelyeit, a javaslatot elküldtük az önkormányzat és a Főkert részére is.
  2. A 10000 fát Budapestnek faültetési program keretében rendkívül sok fát rossz időben ültettek el, azok kiszáradtak vagy ültetési sokkot kaptak. Ezen felül alig gondozzák, locsolják őket. A fák fejlődése szempontjából különösen az ültetést követő 3 évben való gondozásuk rendkívül meghatározó. Még épp időben vagyunk, ezért javasoljuk, hogy a Fővárosnak, hogy emelje meg jelentősen a Főkert költségvetését, amelyet kifejezette a fák gondozására, locsolására fordítanak.
  3. Rendelkezik-e a Főváros fakataszterrel Budapest XVII. kerületében? Ha igen, hol tekinthetők meg ezen információk? Ha nem, mikor várható a fakataszter elkészítése?
  4. Számos civil szervezetet a bürokratikus nehézségek tartanak vissza a pályázástól. Tervezi-e a közgyűlés, hogy a Budapesti Környezetvédelmi Alap összegét megemelje és az eljárási és elszámolási rendet ésszerű keretek között egyszerűsítse?
  5. Idén se telt el úgy az év, hogy ne történt volna vonatgázolásos, halálos baleset Rákoshegy és a Madártelep között. Az a helyszíni csapásokon is látszik, hogy az embereknek egyértelmű igénye, hogy átkeljenek a Helikopter lakópark és a Madártelep között vagyis két fővárosi kezelésű út a Helikopter út és az Aranylúd utca között. Milyen megoldással tudna a Főváros a helyi önkormányzattal közösen megoldani, hogy biztonságban át lehessen kelni a két településrész között, hogy ne kelljen indokolatlanul nagy kerülőt megtenni gyalogosan, babakocsit tolva vagy akár kerékpárral?
  6. A Helikopter lakópark szélén a Kvasz András utca és a Helikopter út kereszteződésében ez elmúlt években kialakítottak buszmegálló öblöket. Ezek mikor kerülnek használatba? A lakópark ezen területén levő utolsó területek most épülnek be jelentős további lakosságot vonzva és igényt a közösségi közlekedési megállóra.
  7. Immáron harmadik földárverési aukció alkalmával sem talált vevőre a Nagy-Merzse területe, amely fővárosi védettségű természetvédelmi terület. Támogatná-e a főváros, hogy egyedülálló természeti kincsünk a Nagy-Merse valamilyen megoldással a közeljövőben köztulajdonba kerüljön? Ha igen, élére kíván-e állni ezen folyamatnak és szánna-e Közgyűlés pénzügyi forrást ezen célra?
  8. Jelenleg a Merzse-mocsár természetvédelmi terület 3 különálló, nem egybefüggő védett területből áll, amelyeket a Rákos-patakhoz hasonló, de jóval kisebb mesterséges betonmeder köt össze. A területek közötti régóta nem művelt mezőgazdasági területek rendkívüli jelentőséggel bírnának az élőhely természetvédelmi értékének megtartásában, hiszen a terület bizonyos részei egyre nagyobb zavarásnak vannak kitéve az rekreációs igények végett. Ezen parlagon fekvő területek köztulajdonba vételét és későbbi védettség alá helyezését támogatná-e a Főváros, hogy az emberi zavarástól legkevésbé érintett területen a védett élővilág megmaradhasson? Ha igen, élére kíván-e állni ezen folyamatnak és szánna-e Közgyűlés pénzügyi forrást a terület természetvédelmi célú fejlesztésére?
  9. Mikor indul el a Rákos-patak revitalizációja?
Válaszok:
1. válasz
2. válasz