Vízminőség mérés a Rákos-pataknál
(2021.03.30.)
Kedd délután, enyhe napsütés, és egy kis asztalon különféle mérőeszközök. Ez várt minket amikor a Rákos-patakhoz, hogy segítsünk a vízminőséget mérni a Zöld XVII Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Városfejlesztési Egyesületnek. Hogy, hogyan történik mindez? Azt írásunkból megtudhatják!
Az ember nem is gondolná, hogy a megfelelő eszközökkel, milyen egyszerű mérések, mennyi mindent mutatnak ki. Mi mérésünk során megvizsgáltuk többek között a Rákos-patak hőmérsékletét, ph-értékét, teljes oldott anyag tartalmát, sótartalmát, vezetőképességét; valamint ammónia-nitrogén, nitrit-nitrogén, nitrát-nitrogén és foszfát tartalmát.
A mérést szín-összehasonlítással (összehasonlító kolorimetriával) végeztük, amelynek a folyamata a következő volt:
Először mintát vettünk a patak vizéből, ehhez egyszerűen egy palackot használtunk.
Bár minden mérésről elmondható, hogy kicsit másképpen zajlott, de az alapvető lépések megegyeznek.
Az ammónia-nitrogén, nitrit-nitrogén, nitrát-nitrogén és foszfát tartalom mérések esetében, két kémcsőbe töltöttünk a mintavízből. Az egyik kémcsőben lévő vizet használtuk a viszonyításhoz.
A második kémcsőben lévő vízhez (minden mérésnél más féle) indikátor anyagokat adtunk. A kémcsövet ezután lezártuk, majd rázogatással a tartalmát összekevertük, amíg a víz el nem színeződött kissé. Néhány mérésnél, a pontos értékek kimutatása érdekében várnunk kellett. A mérések utolsó lépésenként, a két kémcső elé egy elfordítható színkorongot tettünk, amelynek belső fele átlátszó volt, e mögé került az elszíneződött minta, míg a külső, színekkel ellátott fele mögé került a természetes állapotában hagyott patakvíz. A korong szélén számozás volt. Hogy minden jó helyre kerüljön, egy speciális kialakítású dobozka volt a segítségünkre.
A dobozt a fényforrás, jelen esetben a Nap felé tartva, addig tekertük a korongot, amíg a két minta azonos színűnek nem látszott.Ekkor a korong széléről leolvastuk a megfelelő szám eredményt, majd ezt lejegyeztük.
A hőmérséklet, a sótartalom valamint a vezetőképesség mérésekor egy külön erre a célra szolgáló készüléket használtunk.
A mérés jó hangulatban zajlott. A mérés eredményeit a következő sorokban ismertetjük.
Ezeket az értékeket az Európai Uniós irányelveknek megfelelően, kategorizáljuk,hogy megfelelő, mérsékelten szennyezett vagy gyenge minőségű, nagyon szennyezett.
Először is a víz ph-értékét vagyis annak savasodási állapotát mértük. Ez megfelelőnek mondható, most 8,2 volt az érték, amely hasonló a korábbi eredményekhez.
Az oldott oxigéntartalom is megfelelő, 12 mg/l, itt a határérték 6 mg/l ezt bőven meghaladtuk így ez is jó eredmény. Sajnos a többi eredmény már kevésbé mondható jónak, inkább rossznak, gyengének.
Az összes szervetlen Nitrogén értéke, túl sok, azaz rossz. Ez ugyan az elmúlt hónapokban (december óta), ha nem is sokat, de javult. Most 6,8 mg/l, ennél a mérésnél a kiváló minőséghez 1 mg/l alatti értéket kellene produkálni, így erről elmondhatjuk, hogy egy nagyon rossz az eredmény.
A víz 12,0 ℃ fokos volt, erre természetesen nincs határérték ezt csak megemlítem annak, aki már esett bele a patakba, hát a víz hőmérséklete mérésünkkor sem nem lenne túl kellemes a fürdéshez…
A víz sótartalma mérésünk időpontjában 1225 μS/cm3
Amely a gyenge azaz a narancs színű kategóriába esett.
Összességében elmondhatjuk, messze állunk még a tökéletesen tiszta pataktól, de már nem habzik mint a ‘70-es években, illetve ma már tisztítatlanul szennyvizet sem engednek bele, ha csak valaki autót nem mos a patak környezetében.
Írásunk zárásaként szeretnénk köszönetet mondani azoknak, akik vigyáznak a Rákos-patak és környezete tisztaságára!
Sem a Rákos-patak, sem bármely másik patak nem egy szennyvíz elvezető csatorna! Tartsuk tisztán a patakot és környékét, tegyünk együtt a környezetért!
Nagyon köszönjük innen is a lehetőséget a Zöld XVII Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Városfejlesztési Egyesületnek, hogy részt vehettünk a mérésben!
További hírek a Rákos-patak civil tudomány projektről itt érhetők el.
Szerzők:
Bakó Eszter (9.A) és Turcsán Benedek (10.A)
Mindketten Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium tanulói.
Fotók: Kozák Balázs