A Rákos-patak civil tudomány projekt részeként a helyi érintettekkel való együtt-tervezés eredményeképpen a Rákos-patak vízminőségét is megmérjük időről időre.
Miért is fontos a vízminőség?
A vízminőség alapján lehet különböz vízhasználati funkciókat megengedni mint például fürdés, horgászat, netán ivóvíz-használat.
A vízminőséget különböző méretű, fajtásjú víztestekre állapítják meg a vízgyűjtőgazdálkodási tervekben (VGT). (A mostan érvényes rendszer éppen felülvizsgálat alatt áll.) Ezek alapján beszélhetünk például felszíni vagy felszín alatti, álló- vagy folyóvizekről, kis vagy nagy vízfolyásokról is.
A vízminőséget a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai határozzák meg, így pl. vízhőmérséklet, átlátszóság, oldott sótartalom, oldott oxigéntartalom, tápanyag tartalom (nitrogén, foszfor különböző formákban), a fellelhető különböző vízi élőlények. is.
A különböző víztest típusokhoz más-más határértékek tartozhatnak a vízminőséget meghatározó összetevőkre és a komponensek összesített értékelése alapján lehet megállapítani egy víztestről, hogy annak milyen az állapota.
Vízminőséget befolyásoló tényezők
A felszíni és felszíni vizek minőségét többek között a geológiai adottságok, a vizek öntisztuló képessége és a bele jutó terhelések határozzák meg.
Negatívan befolyásolja a vízminőséget az emberi tevékenység és ahhoz kapcsolódó
– a szennyvíztisztítókból befolyó tisztított szennyvíz (Ez nem teljesen “tiszta”, terhelést jelent a környezetre így is nagy mennyiségben, ha a befogadó víztestben levő vízmennyisége nem túl nagy, de mégis, elvileg a jogszabályi előírásoknak megfelel.)
– a településekről, burkol/aszfaltozott felszínekről lefolyó csapadékvíz, és minden egyéb szennyezés, amit magával visz (olaj, autókopásból származó szennyezés pl. nehézfémek – lásd az autóutak melletti “port”, kutyagumi stb.
– intenzív mezőgazdasági termélés során használt műtrágyából lemosódó tápanyagterhelés
– mesterséges halastavakból származó többletterhelés
– egykori csatornázatlan területek emésztőiből talajvízbe szivárgó szennyvíz, stb.
Hogy tisztában legyünk azzal, milyen az aktuális vízminőség, pillanatnyi felvételeket tudunk készíteni, vízminőség-méréseket végezni.
A vízügyi hatóság, Budapesten belül a Fővárosi Csatornázási Művek évente két alkalommal vesz vízmintát a Rákos-patakról. Legutóbb kérésünkre októberben a saját méréseink elindításakor történt ez meg. A helyszínen megállapítható tényezőkön, tulajdonságokon túl, a vízminták mérése laborban történik akkreditált (előre meghatározott, egységes, elfogadott) módszerrel és körülmények között. Ezen akkreditált módszerrel vett és kiértékelt mintákat tekintik hivatalosan elfogadottnak. Ezen mérésekhez az eszközök igen drágák és a mérések külön komponensenként is ugyanígy igen költségesek. Ezért a mérések ritkán történnek meg.
Ha nem akkreditált módon, mégis hogyan és mivel mérünk?
Jóllehet a mi méréseink nem hivatalosan elfogadottak, ugyanakkor a Rákos-patak vízminőségének mérési tartományát átfogó, egyszerűen, laikusok által is használható mérési módszereket tekintettünk és a legalkalmasabbat választottuk ki. Szempont volt, hogy a hivatalos vízminősítés mely tulajdonságai határozhatók meg a helyszínen, viszonylag egyszerűen, leírás, majd kisebb betanulás után bárki elvégezheti a felmérést. A vízminőségmérésről saját jegyzőkönyvet vezetünk, amelyen a mérési lépések is rajta vannak, amelyet követünk. A jegyzőkönyveket megőrizzük, hogy bármilyen eltérés esetén később is utána tudjunk nézni, hogy mi és miért is történhetett.
Úgy határoztunk, hogy havi gyakorisággal veszünk vízmintát a patakból a saját kiválasztott módszerünkkel.
Milyen módszerrel és hogyan mérünk?
A választás az összehasonlító kolorimetriára esett, vagyis színösszehasonlítás alapján, szabad szemmel igyekszünk meghatározni egyes vízöszetevők jelenlétét a vízben.
A vízminta előre meghatározott mennyiségébe egy reagenst, vegyületet teszünk, amely rövidebb, hosszabb idő alatt akár rázással is segítve reakcióba lép a vízben keresett, meghatározandó összetevővel. A folyamat során kialakul egy szín a vizsgált mintában, vagy épp átlátszó, színtelen marad. Egy színkoron segítségével pedig a napfény felé tartva az elszineződött mintát egy üres ún vakminta előtt elfordítható színkoronggal összehasonlítjuk és megnézzük. A korong színskáláján a színek az adott összetevő különböző koncentrációját jelzik. Ha például valami halvány színű, kis koncentrációval van jelen az öszetevő, míg ha mélyebb színű úgy nagyobb koncentráció van jelen.
A kolorimetriás módszeren túl egy hordozható eszközt is használunk.
A HACH mérőszettjeit választottuk és a következő komponenseket mérjünk az adott skálán belül minden hónapban:
Kolorimetriás eszközzel:
pH (5,6–8,4 pH-tartomány)
nitrit-nitrogén (0–0,4 mg/l NO2 ––N)
Nitrát-nitrogén (0–40 mg/l NO3 ––N)
Ammónia-nitrogén (0–3,0 mg/l NH3–N)
Ortofoszfát (0–4 mg/l PO4)
Oldott oxigén (0–15 mg/l O2)
Hordozható eszközzel:
Vízhőmérséklet [oC]
Vezetőképesség [μS/cm]
Teljes oldott anyag mennyisége [mg/l]
Sótartalom [mg/l]
A koronavírus pandémia miatt a méréseket szűk körben végezzük szabadtéren megfelelő védőfelszereléssel, elővigyázatosan.
A MÉRÉSI EREDMÉNYEKET ITT TESSZÜK ELÉRHETŐVÉ.
Projektháttér:
A Rákos-patak civil tudomány projekt tevékenységét ZÖLD XVII Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Városfejlesztési Egyesület koordinálja és a Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal együttműködve valósítja meg.
A projekt nemzetközi háttérrel rendelkezik. Az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja, a Horizont 2020 MICS rövidítésű projektkeretében valósul meg, amely a civil tudomány projektek hatása megmérésére hoz létre gyakorlatias módszertant és eszközöket egy 6 tagú nemzetközi konzorciummal. A projekt hazai partnere a Geonardo Kft.
A projektet az Európai Unió Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogramja támogatja. A támogatási szerződés száma: 824711.